A digitális technika előretörésével egyre kevesebb papírt használunk, a könyvektől a recepteken át a számlákig ma már minden területen egyre gyakoribbak a nem papíralapú változatok. A váltást a technikai fejlődés mellett környezetvédelmi szempontok is indokolják – akárcsak azoknál a cégeknél, amelyek szintén a fenntarthatóság jegyében cserélik le a műanyagot papírra. Mivel az eladott papír közel felét a csomagolóiparban használják fel, a papíreladások nemhogy csökkennének vagy stagnálnának, de még növekedni is fognak a következő években.
Kedves papírnaplóm!
A szabványos papírfajtát valóban kevesebben használják, de van több terület is, ahol még jó ideig tartani fogja magát. A Z-generáció egyre inkább e-bookot olvas és a neten tájékozódik, okostelefonon vagy tableten gyűjti be az információkat, van azonban néhány terület, ahol kifejezetten menő papíralapú terméket használni. Ilyen például a naplóírás (gondoljunk csak a netflixes Szexoktatás című sorozatra), ami nemhogy kiment volna a divatból, de stabilan őrzi a népszerűségét, egészen pontosan a bullett journal formájában – ami különböző rajzokkal, motívumokkal felturbózott naplót jelent, és igazából bármilyen funkciót elláthat: lehet határidőnapló, emlékkönyv, idézetek gyűjteménye vagy éppen a közelgő események gyűjtőhelye.
Ahogy a BBC is megemlítette, ma már az influenszerek is felfedezték maguknak: Erin Smith youtuber például a videóiban elmagyarázza a prémium papír előnyeit, szemben a sima irodai papírral, ami már „ciki”.
Azt Smith is elismeri, hogy sokkal szívesebben olvas e-bookot, mint hagyományos könyvet, a naplóírás azonban lehetőséget ad arra, hogy valami kreatív munkát végezzen a számítógép vagy az okostelefon képernyőjétől távol.
Élményalapú lett a papírhasználat, ezt kiválthatja egy vadonatúj könyv illata, egy régi barátnak – tollal – írt levél, vagy akár a reggel átpörgetett nyomtatott sajtó. Az emlékek is sokkal többet nyomhatnak papíron, mint egy kijelzőn, és nehezebb is kitörölni őket, a napló pedig sokkal időtállóbb és elegánsabb megoldás egy gondosan mappába rejtett word dokumentumhoz képest.
Csak az a biztos, ami le van írva
A papírra vetett mondatok olvasáskor is jobban működnek, így sokkal inkább megragad az emberben, mintha digitális csatornákon keresztül tenné magáévá. Ezt az elméletet támasztja alá a már címében is elég beszédes The Myth of the Paperless Office (A papírmentes iroda mítosza) című könyv, amelyet Richard Harper, a Lancasteri Egyetemen dolgozó tudós írt a Microsoft egyik kutatójával, Abigail Sellennel közösen még 2002-ben.
Harper úgy véli, jelentős a különbség a papíron és a képernyőn megjelent információk között, az elme sokkal hatékonyabban értelmezi a nehezebb szövegeket vagy az abban rejlő összefüggéseket, ha papírról olvassa. Harper szerint, ha valakinek különösen árnyalt és bonyolult mondanivalója van, azt jobb inkább papírra vetni.
Japánban a gyakorlatban is kipróbálták ezt. Egy 2021-es kutatásban japán tanulók és friss diplomások vettek részt, tehát a potenciális célközönség. Az eredményekről készült tanulmány szerint a kézzel lejegyzett információk elsajátítása nagyban összefügg a megnövekedett agyi aktivitással, szemben a okostelefonról vagy táblagépről történő információ-beszerzéssel. A tudásnak ára van, az elszálló költségek miatt ez most még inkább megállja a helyét.
Ó(di)vatos lépések
Eközben több területen biztonságtechnikai szempontok miatt váltanak (vissza) papírra, így védve ki az esetleges kibertámadásokat.
Papíralapú biztonságban hisz az Egyesült Királyság kémelhárítási és biztonsági ügynöksége (MI5), de már az oroszok is ezt használják, a Kreml biztonságáért felelős Szövetségi Gárdaszolgálat 2013-ban tért vissza az írógéphez a WikiLeaks és Edward Snowden szivárogtatása után. Azóta inkább Snowdent használják. Alaszkában egy 2018-as kibertámadás után kötelezték a hivatalnokokat, hogy térjenek vissza a papíralapú dokumentációra.
A papíralapú biztonságos jövő már a Wikipédiánál is megjelenik. A tisztán online tartalmakra épülő oldal vészhelyzeti terve bárki számára elérhető, ebben azt részletezik, hogy egy esetleges „apokaliptikus fordulat” vagy „társadalmi összeomlás” esetén hogyan mentsék ki a Wikipédia tartalmait. A Terminal Event Management Policy szerint a szerkesztők feladata lenne lekörmölni és kinyomtatni az oldal tartalmait. Még azt is leírják, milyen szabványt használjanak.
Karton kóma
A fentiek nem gyakorolnak érezhető hatást a forgalomra, de jelzik, hogy sok esetben nincs működőképes(ebb) alternatíva a papírral szemben. Van, ahol már lenne, mégis sokkal nehezebb kiiktatni, mint azt gondolnánk.
Az egészségügy például elég papírnehéz: az Európai Unión belül 11 állam még mindig papírt használ orvosi receptekhez, de a világ más fejlett országaiban is nehezen térnek át az elektronikus receptekre vagy nyilvántartásra.
A fenti tények önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy megmentsék a papírt, de nem is kell: a csomagolópapírok és a kartonok iránti növekvő igény miatt folyamatosan emelkednek az eladások, a vége pedig még láthatatlan.
A McKinsey kutatása szerint a kartonpapírok gyártása megduplázódott 2000 és 2020 között, a koronavírus-járvány alatt pedig még inkább növekedni tudott, elsősorban az online vásárlás hihetetlen növekedése miatt. Csak egy példa: a GKID és a Mastercard kutatása szerint 2022-ben csak Magyarországon 77,1 millió darab teljesített online rendelés történt.
A globális statisztikák még magabiztosabb papíruralomról árulkodnak. 2010 és 2019 között a világ papír- és kartongyártása viszonylag stabil maradt, átlagosan évi 400 millió tonnát tett ki, a koronavírus-járvány alatt azonban erősödésnek indult. 2021-ben 417,3 millió tonna volt a világ termelési volumene, ami 4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Bár 2022-ben volt egy szabad szemmel alig látható visszaesés, idén ismét növekedett a volumen, és a prognózisok szerint folyamatosan emelkedni is fog, 2032-re elérheti a 476 millió tonnát. Ennek közel a fele, 226 millió tonna lehet a kartonpapír.
A csomagszállítás miatt megnövekedett igények miatt már most papírhiány van, ez pedig a papírtermékek drágulásához vezet, amit csak fokozni fog az energiaárak drasztikus emelkedése. A kartonfüggőség miatt többi között a hagyományos könyvek is egyre inkább elérhetetlenné válnak, hisz a drágulás már kezd lecsorogni a könyvesboltokba is, vagyis a vásárlók is megérzik a pénztárcájukon – ami eggyel több ok arra, hogy az olvasók áttérjenek a digitális könyvekre.
A papírhasználat visszaszorítását elsősorban a környezetvédelem miatt tartják fontosnak, de éppen ezzel növelik a felhasznált mennyiséget: a cégek főleg fenntarthatósági okok miatt sorra cserélik le műanyag csomagolásokat papírra, amiből így egyre több kell, és sokan még el sem kezdték az átállást.
Így aztán kérdéses, hogy mennyiben szolgálja a környezetvédelmet az átállás, mert az EPN jelentése szerint évente hárommilliárd fát vágnak ki a csomagolás iránti kereslet miatt. Ráadásul az ilyen papírok egy részét (az Egyesült Királyságban és az USA-ban a harmadát) nem is hasznosítják újra. A papírmentes világ így egyelőre csak egy illúzió, nem tűnik megvalósíthatónak.
