Petit egészen kiskorában is nehéz volt a bilire szoktatni, nagyon nem fűlött hozzá a foga, de aztán csak sikerült. Később a bili szerepét átvette a vécékagyló. Otthon minden rendben volt, de az óvónők szóltak több alkalommal is, hogy a gyerek nem akar kakilni az óvodában, pedig láthatóan kell neki. Néha be is kakilt.
Kérdeztük tőle, mi a gond, amire egyértelműen soha nem akart válaszolni, de azt sejtettük, hogy azért otthon szereti elvégezni a dolgát, mert kellemetlenül érzi magát a többiek előtt miatta.
Ahogy teltek az évek, a probléma, ha nem is szűnt meg, egyre ritkábban fordult elő. Legalábbis úgy tűnt.
Tésztát evett tésztával
A másik, amire panaszkodtak az óvónők, és persze itthon nekem is meggyűlt vele a bajom, hogy Peti nagyon válogatós. A kedvence a ketchupos tészta, de ezen felül is csak tészta alapú ételeket volt hajlandó elfogadni. Más ételek meglocsolása ketchuppal ritkán járt eredménnyel.
A család, a barátok és az ismerősök összes tanácsát végigpróbáltam, de nem igazán működött egyik sem. Nem azt mondom, hogy csak tésztát kap a hét minden napján, de igazából az az egyetlen étel, amiből rendesen is eszik, nem kell nógatni. A többibe csak belekóstol, és a nagy részét otthagyja.
Az iskola első hetében tetőzött a baj
A fiamban az iskolakezdés izgalmas érdeklődést és szorongást egyaránt kiváltott. Úgy tűnt, Peti jól fogja kezelni a helyzetet, örült az iskolatáskának, a füzeteknek, ceruzáknak, habár közben lehetett látni, hogy izgul. Gondoltuk, ez természetes, hiszen egy új életszakaszába lép.
Csakhogy az iskola első hetében a szorongása nemhogy enyhült volna, még fokozódott is. Látszott rajta a feszültség. Ezért próbáltam a kedvében járni, úgyhogy tésztás hetet tartottunk.
Peti az iskolavécén újra nem mert kakilni az iskolatársai miatt. De már itthon sem igazán ment neki, erőlködnie kellett hozzá. Aztán pénteken szólt, hogy nagyon szúr és fáj a feneke. Amikor megnéztem a popsiját, nem hittem a szememnek: a fiamnak aranyere lett.
Utólag már másképp csinálnám
Már tudom, hogy a tészta nem a megfelelő étel volt a helyzet kezelésére, hiszen rostban szegény. Ilyenkor éppen a rostgazdag ételeket kellett volna erőltetnem, és jobban oda kellett volna figyelnem, hogy sok folyadékot igyon.
Szakemberhez fordultunk, aki segített. Kúpot és kenőcsöt ajánlott Peti aranyerére. Szerencsére ma már minden rendben van a kisfiammal, és megtanultuk a leckét. Kitaláltunk új ételeket számára. Színes, pürésített zöldségekkel kevert spirál- és csőtésztákat, amelyek magukban rejtették a zöldségeket, ezért hajlandó volt őket megkóstolni. Azóta túl vagyunk az első osztályon, és Peti kiegyensúlyozottabb, mint valaha.
Patikában kapható gyógyászati segédeszköz
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.