Interjút készített a 81 éves Medveczky Ilonával a HOT! Magazin. A táncos az anyagi helyzetébe is engedett némi betekintés, azt mesélte, noha volt hivatalos végrendelete, nemrég összetépte azt: „Akire eredetileg rábíztam volna a teljesítését, az akkora csalódást okozott, hogy parkolópályára tettem. Most egy új emberre hárítom át a feladatot, aki maximálisan végrehajtja majd a végakaratomat, ha eljön az ideje”.
Medveczky az mondja, állatmenhelyeket, az állatgyógyászatot támogatná havi fix összeggel. A táncművészetet már nem.
Korábban támogatni akartam, ám meggondoltam magam, mert ráeszméltem: sem a balettművészi, sem a revütáncosi múltammal együtt sem terjesztett fel a kollégák közül senki a Kossuth-díjra, se régen, se most. Érdemes művész vagyok és tagja a Halhatatlanok Társulatának – utóbbira különösen büszke vagyok, mert azt a szeretett közönségem szavazta meg nekem.
Panaszkodni nem akar. Azt is elmondta, legtöbbször reggel hatkor kel, elvégzi a házimunkát, bejárónője például nincs.
A titkom a lelki béke. Nem engedek negatívumot az aurámba, kerülöm a panaszkodókat. A szellemem jó könyvek olvasásával őrzöm, a genetikámnak köszönhetően évtizedek óta tartom a súlyom. Sokan azt hiszik, hogy salátán élek, de közlöm: néha lemegyek éjjel a hűtőhöz, és befalom a hideg töltött káposztát vagy eltüntetek pár szelet szalonnát kenyérrel, hagymával! A házam a sok lépcsővel állandó edzésben tart, ahogy a folytonos kertészkedés meg az állatok utáni szaladgálás is. Legtöbbször hatkor kelek, mosok, takarítok – amit épp kell. Sose volt bejárónőm, mindent magam csinálok: egyrészt bizalmatlan vagyok, másrészt maximalista.
