Ági eleinte azt hitte, a tavaszi fáradtság lett úrrá rajta: egyebek mellett folyamatos fejfájásra, fáradékonyságra, a koncentrációkészsége romlására, kedvtelenségre és ingerlékenységre panaszkodott. Párja hasonló problémákkal találta szembe magát. Miután megelégelték, hogy nem javul az állapotuk, orvoshoz fordultak.
„Balázzsal minden szuperül indult. Januárban mentünk el az első közös utazásunkra, egy sítúrára. Nagyon jól éreztük magunkat a hegyekben, a friss levegőn, ráadásul az egész napos testmozgás után a lepedőakrobatika sem maradt el esténként. Nagyon egymásra hangolódtunk, és a lendület ki is tartott egy ideig, mostanra viszont mindketten úgy érezzük: fizikailag túl fáradtak vagyunk ahhoz, hogy fenntartsuk a tüzet. Eleinte a munkahelyi stresszre fogtuk, hogy nincs kedvünk a szexhez, de a határidős munkák leadása után sem kívántuk egymást. Próbáltunk rájönni, mi lehet a gond, és voltak is tippjeink, hogy mik lehetnek a kiváltó okok, nekem ugyanis az utóbbi időben az átlagosnál erősebb volt a havivérzésem, a barátom pedig nemrég tért át növényi étrendre. Mivel magunktól nem jöttünk rá a megoldásra, elmentünk kivizsgáltatni magunkat. Kiderült, hogy mindketten vashiányosak vagyunk.”
Mivel a vashiány nem egyetlen, jól körülírható panaszt okoz, a felismerése nem mindig könnyű. Ágiék a legbiztosabb módszert választották, miután egymással látszólag össze nem függő tüneteket tapasztaltak: elmentek vérvételre, a vérképből ugyanis azonnal kimutatható az esetleges vashiány.
A vashiány szerteágazó tünetei közül a leggyakoribbak a tartós kimerültség és a gyengeség, a fejfájás, a szédülés és a sápadtság, a terhelhetőség csökkenése. Előfordulhat koncentráció- vagy memóriazavar, kedvetlenség, hidegrázás, fokozott szívdobogásérzés, székrekedés, étvágytalanság, torokszorítás, illetve nyelési zavarok, de figyelmeztető jel lehet az erős hajhullás, az ajkak berepedése vagy a körmök barázdálttá válása is. A nők gyakran erős menstruációs vérzésről panaszkodnak. Mivel a vashiány miatt alacsonyabb lesz a szervezetünk energiaszintje, valamint enerváltságot is okozhat, ezáltal csökkenhet a szexuális vágy is.
Miért szükséges a vas, és mit okoz a hiánya?
A vas szervezetünk minden sejtje számára létfontosságú anyag. Olyan alapvető funkciókban vesz részt, mint a hemoglobin- és a mioglobinszintézis, a vérképzés, az oxigén szállítása a szervekhez, az elektronok továbbítása, enzimek működése.
Bár nélkülözhetetlen mikroelem, a szervezetünk nem képes előállítani, csak raktározni és újra felhasználni. Egy felnőtt szervezete körülbelül 4-5 gramm vasat tartalmaz, azonban mindennap veszítünk 1-2 mg vasat természetes módon, például vizelettel, széklettel, hajhullással, körömvágással és bőrhámlással. Ezt a mennyiséget jó esetben a kiegyensúlyozott táplálkozással pótolni tudjuk.
Egy átlagos felnőtt férfinak naponta 8 milligramm körüli, míg a nőknek – a menstruáció okozta vérveszteség miatt – jelentősebb, nagyjából napi 18 milligrammnyi vasat kell bevinniük. Várandósoknak dupla mennyiségű, közel 30 milligramm vasra van szükségük, ezért esetükben elengedhetetlen a vas pótlása.
A vashiány leginkább a nőket érintő betegség, de a férfiakat sem kerüli el. Napjaink egyik népbetegségének tekinthető, mivel a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során.
Legtöbb esetben a nem megfelelő vagy egyoldalú táplálkozási szokások okozzák a problémát. A húsmentes diéták fokozhatják a vashiány kockázatát, ezért ilyenkor nagyobb figyelmet kell fordítani az egyéb magas vastartalmú ételek fogyasztására, illetve a felszívódást segítő C-vitamin és folsav elegendő mennyiségére. A hiányállapot létrejöttéhez hozzájárulhat, ha étkezések után rendszeresen kávét fogyasztunk, a koffein ugyanis csökkenti a vas felszívódását.
Ha nem viszünk be elegendő vasat a szervezetünkbe, vagy megugrik a vasigényünk, esetleg túl sok vasat vesztünk vagy vasfelszívódási zavarral küszködünk, előbb-utóbb kimerülhetnek a vasraktáraink. A vashiány következményei személyenként eltérők, de mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is. A vashiány kezelés nélkül vérszegénységet idézhet elő, ami a szervezet összeomlásához is vezethet.
Hogyan lehet pótolni a vasat?
A vashiányt laborvizsgálattal lehet igazolni: hiány esetén a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál. Amennyiben vashiányt állapítanak meg nálunk, fontos, hogy a szakember előírásának megfelelően minél hamarabb pótoljuk a hiányt a javasolt készítménnyel.
A pótlás módja az alapbetegségtől és a vashiány mértékétől függ. Enyhébb esetben a táplálkozás korrigálásával vagy étrend-kiegészítők szedésével lehetséges, ha ezek nem bizonyulnak elegendőnek, akkor gyógyszeres vaspótlásra lehet szükség. A szervezet kimerült vasraktárainak feltöltése hosszabb időt is igénybe vehet, így a gyógyszeres kúra hónapokig tarthat.
