A már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket. Vagyis a dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt, így megkerülhetetlen, hogy beszéljünk e káros szokás ártalomcsökkentési lehetőségeiről.
A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nemcsak a dohányosokra, hanem a környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak.
Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Aki le szeretne szokni a dohányzásról, azt mindenben támogatni kell, és fontos tudni, hogy már az első dohányzásmentes naptól jelentősen csökkennek a kockázatok. Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamiért mégsem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
Ma már léteznek a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívák, amelyek a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak azon felnőttek számára, akik nem szoknak le. Míg az ismert káros anyagnak való kitettség csökkenése – különböző mértékben – az egyes füstmentes technológiáknál bizonyított, addig arról, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát csökkenti-e, és ha igen, milyen mértékben, még folynak a hosszú távú kutatások.
A hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, a különböző technológiákra való áttéréssel pedig különböző fokú, relatív ártalomcsökkentés érhető el, azonban ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint. Bár a tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért, a nikotin sem veszélytelen. A nikotin is káros az egészségre: függőséget okoz, és az egyéb káros egészségügyi hatásai mellett például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
Egy dolog azonban biztos: a dohányzás minden formája káros, ezért a dohányzás ártalmait kizárólag csak úgy kerülhetjük el, ha véglegesen felhagyunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásával, azaz ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már rászoktunk, akkor pedig minél hamarabb leszokunk róla.
