Zalatnay Sarolta a Story magazinnak nyilatkozott arról, hogy mostanában lépten-nyomon eszébe jut az elmúlás. Elmondta, a kínzó gondolatok miatt néha az éjszaka közepén felriad, és nem tud visszaaludni. Ilyenkor régen elvesztett szüleivel szokott beszélgetni.
Ilyenkor sokszor azon rágódom, vajon a zenész kollégáim közül ki lesz a következő. Vajon mennyi időm lehet még hátra? Alakul az égi zenekar… Csak ülök álmatlanul az ágy szélén, és könyörgök anyának és apának, segítsenek elhessegetni ezeket a gyötrő gondolatokat. Ilyenkor mindig megnyugszom. Ők sosem beszéltek a halálról. Mivel művészlélek vagyok, ezzel együtt jár a túlérzékenység, a rendkívüli érzelmesség is. Ezért sem könnyű sokszor
– fogalmazott az énekesnő, aki mostanában egyre többször tart a magánytól is.
Ma már nem az van, hogy a bulik után beülünk beszélgetni, meginni egy üveg pezsgőt a barátokkal, hanem megyek haza. (…) A lányom sokszor Pesten van, kevés időt töltünk együtt. Az esték, az éjszakák magányosak. Ilyenkor a Youtube-on szoktam nosztalgiázni, régi felvételeket nézni.
