Mindenki vágyik arra, hogy jó legyen az ágyban, igaz, a jó fogalma egyénenként egészen eltérő lehet. Van, aki azért tartja magát jónak, mert sokáig bírja a behatolást, van, aki azért, mert képes figyelni a partnerére. Könnyebb onnan megközelíteni a kérdést, ha azt nézzük meg, milyen az, amikor biztosan rossz valaki az ágyban. Ennek több általános tünete is van, az egyik ilyen a figyelmetlenség.
A szexet bátran meg lehet tanulni jól csinálni bármelyik életkorban
Általánosságban igaz, hogy a szexet mindenkivel külön meg kell tanulnunk, azaz nemcsak életünk első szexpartnerével, hanem folyamatosan, életünk végéig – minden életkorban és valamennyi partnerrel. Ezért is jó tudni, milyen, ha valaki rossz az ágyban. Ilyen az, ha valaki gyorsan elélvez, és aztán kielégítetlenül hagyja a partnerét – és itt a kielégítetlen nem az orgazmusokra, azok számára vonatkozik, hanem a testi közelségre, a simogatásokra, a csókokra. Ez a szituáció kellemetlen mindenkinek, általában a partnerek ezt önzésnek könyvelik el, ami egyértelműen nem jó tulajdonság az ágyban.
Ilyen rossz tulajdonság az ágyban az is, ha valaki sem hangokkal, sem a testével nem jelzi, hogy élvezné az együttlétet. A visszajelzés igen fontos a szexben, hiszen ezen keresztül ismerjük meg, mi a jó a partnernek. A kommunikáció hiánya is olyan, mint a hang nélküliség: ha valaki nem jelzi, hogy mi a vágya, mi esne jól neki, akkor hiába vár az egetrengető szexre.
Megtörténik, hogy a valóságban mégsem vagyunk olyan jók az ágyban, mint azt fejben hisszük, mert közbejönnek a gondok. Például, ha elnevetgéljük a helyzetet, és tovább tart a kacagás és a hülyéskedés, mint amennyi a partnernél belefér. Ilyenkor más hangulatban vagyunk, és persze van olyan, hogy valaki zavarában nevetgél, mégis, ezzel eléggé el lehet kedvetleníteni a másik felet. Azzal is el lehet venni a kedvét, ha a teljesítményszorongásé és a kudarctól való félelemé a főszerep az ágyban.
Senki nem tesz senkinek szívességet a szexszel
Azzal is nagyon mellé lehet lőni, ha valaki azt hiszi, azzal, hogy odaadja a testét, szívességet tesz a partnerének. A szexuális együttlét nem jótékonykodás. Akkor jó, ha valós izgalom, vágy és felfokozott gerjedelem van benne. Azzal is nehéz mit kezdeni az ágyban, ha az egyik fél tartózkodik mindenféle új dolog kipróbálásától: ez különösen azokra a párokra lehet veszélyes, akik évek óta vannak együtt. A szexben az az izgalmas, ha van benne valami újdonság is, legyen az akár helyszín (nem mindig a hálószobai ágy) vagy cset, esetleg új szexuális cselekvések, fantáziák kipróbálása.
Az elvárások, tévhitek csökkenthetik akár a szex gyakoriságát is: például, ha valaki abban hisz, hogy mindig a partnernek kell kezdeményeznie. Pár év együttlét után kellemetlenné válhat a helyzet, hiszen hiheti azt is a kezdeményező fél, hogy őt nem kívánja a párja. Mindenkinek jólesik, ha közelednek hozzá, és ha a szerelme kimutatja, vágyik rá. Az sem jó tulajdonság az ágyban, ha csak a saját fejünkben elképzelt forgatókönyv szerint haladunk, nem figyelve arra, mi esik jól a másiknak. Például az orális szexben fontos figyelni a partner reakcióját, egyéb esetben lehet, hogy kevésbé lesz izgató, vagy úgy tűnhet, mintha kötelességből csinálnánk.
A legfontosabb azonban az, hogy a színészkedést hagyjuk el, hiszen ez az, amivel a legtöbbet lehet rontani a szexen. A direkt nyögések, hangoskodások, az eltúlzott gesztusok, mozdulatok, a minél több szexpóz váltogatása hamar feltűnhet a partnernek. A szexuális élet akkor jó, ha megtaláljuk abban az önzetlenség és az önzőség legjobb egyensúlyát: bármilyen furcsa is, jó, ha önzőek vagyunk az ágyban, hiszen 50 százalékban a saját örömünkről is szól a szex. De ez a fajta önzőség jó, ha megmarad azon a szinten, hogy képesek vagyunk kommunikálni, mi esne jól az ágyban.
Párkapcsolati és szexológiai tanácsadással foglalkozó szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.
