Élet-Stílus

A kutyakölykök tanulás nélkül is jobban megértik az embereket, mint a farkasok

RF Pictures / Getty Images (illusztráció)
RF Pictures / Getty Images (illusztráció)
Egy friss kutatás bebizonyította, hogy a kölyökkutyák sokszor rögtön megtalálják az eldugott elemózsiát az emberektől kapott jelek alapján, míg a farkaskölyköknek nem megy elsőre a dolog.

A kutyakölykök úgy értik meg az embert, ahogyan rokonaik (ezesetben a farkasok) nem, köszönhetően a mintegy 14 000 éves háziasításnak – állapította meg egy tanulmány, ami a a Current Biology című tudományos folyóiratban jelent meg.

A Duke Egyetem kutatói kutyakölyköket és farkaskutyákat egyaránt vizsgáltak egy tesztsorozatban, amelynek során az állatoknak az elrejtett élelmet kellett megtalálniuk az emberi nyomok alapján – írja a Daily Mail.

A kutatók megállapították, hogy a kutyakölykök hasonló szociális megismerési képességekkel rendelkeznek, mint az emberi csecsemők – és képesek például ösztönösen felismerni a kommunikációs szándékot a mutogatásban.

Ez a felszínesen egyszerű megértés valójában ritka az állatvilágban. Nemcsak a tanulmányban szereplő farkaskölykökből hiányzott, hanem az emberi faj legközelebbi rokonaiból, a csimpánzokból is. A kutatócsoport szerint a kutyák a velünk együtt töltött generációk során sajátították el ezt a képességet, ami lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos helyzetekben rájöjjenek, mit akarunk mondani nekik.

Ez a tanulmány valóban megszilárdítja a bizonyítékot arra, hogy a kutyák szociális zsenialitása a háziasítás eredménye

– mondta a tanulmány szerzője, Brian Hare evolúciós antropológus az észak-karolinai Duke Egyetemről. Majd hozzátette: ez a képesség taz alapja annak, hogy a kutyák ilyen jól szolgálják az embereket.

Ez olyasvalami, amire valóban felkészülten születnek

– tette hozzá a tudós.

A tanulmányhoz 44 kutya- és 37 farkaskölyökkel végeztek vizsgálatokat az állatok 5 és 18 hetes kora között.

A vizsgálat előtt minden egyes farkaskutyakölyköt genetikailag teszteltek, hogy megbizonyosodjanak róla, valódi farkasok-e – és nem farkas-kutya hibridek –, ezután pedig éjjel-nappal emberi interakcióban nevelték őket, beleértve a kézzel való etetést és a gondozóikkal való együttalvást is.

Ezzel szemben a kutyakölykök az anyjukkal voltak, és kevesebb emberi kapcsolatot kaptak, mint a farkasok.

A kutatók számos kísérletet végeztek a kölykökkel, például az állatok elé tettek két tálat, melyek közül csak az egyikben volt jutalomfalat.

A csapat minden vizsgált kölyöknek adott egy-egy nyomot, amely segíthetett nekik megtalálni az ételt – mutogatattak vagy segítő szándékkal bámultak a tálra, amiben az étel volt. Vagy egy-egy olyan jellel próbáltak segíteni, amelyeket az élőlények még soha nem láttak (a kísérletben egy fakocka szerepelt jelzőtárgyként).

A kutatócsoport megállapította:

annak ellenére, hogy nem kaptak különösebb kiképzést a nyolchetes kutyakölykök a nyomok alapján kétszer nagyobb valószínűséggel találták meg az elrejtett finomságokat, mint az ember által nevelt farkaskölykök.

Ráadásul a kutyák közül sokan már az első alkalommal, minden előzetes tapasztalat nélkül is „megértették” az emberek által adott tippeket.

Konkrétan a 31 kutyakölyök közül 17 minden alkalommal a helyes tálhoz ment – míg a 26 farkaskutya közül egyik sem találta meg elsőre a jutalomfalatot, csak másodjára.

A csapat szerint kontrollvizsgálataik azt jelezték, hogy a kutyák sikere nem egyszerűen annak volt köszönhető, hogy a kölykök kiszagolták az étel helyét.

A tanulmány másik szerzője Hannah Salomons, a szintén a Duke Egyetemen dolgozó kooperatív viselkedést kutató tudós szerint az eredmények nem azt tükrözik, hogy melyik faj „okosabb” – hiszen mindkét faj kölykei egyformán ügyesnek bizonyultak a különböző kognitív teszteken.

Ehelyett a jutalomfalatos tesztekben tapasztalt különbség szerinte azt tükrözi, hogy a két faj mennyire érti meg az emberi gesztusokat és jeleket – magyarázta.

Sokféleképpen lehet okosnak lenni. Az állatok úgy fejlesztik ki a kognitív képességeket, hogy azok segítsék őket a sikerben, bármilyen környezetben is éljenek

–  mondta Salomons.

A csapat által végzett egyéb vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kutyakölykök harmincszor nagyobb valószínűséggel közelednek teljesen idegenekhez, mint farkas társaik.

A kutatók szerint – az emberi csecsemőkhöz hasonlóan – a kutyakölykök ösztönösen megértik, hogy amikor egy ember rámutat valamire, akkor az mondani akar nekik valamit, míg a farkaskölyköknek nincs ilyen reakciójuk.

Úgy gondoljuk, hogy ez a szociális megismerés egy nagyon fontos elemére utal,: arra, hogy felismerik, amikor mások segíteni próbálnak nekik – mondta Hare professzor.

A kutyák azzal a veleszületett képességgel jönnek a világra, hogy megértik, hogy kommunikálunk velük, és megpróbálunk együttműködni velük

– tette hozzá a kutatótársa.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik