André nővér egy touloni idősotthonban él, amelyet komolyan sújtott a koronavírus-járvány, gócponttá alakult. A nyolcvannyolc lakóból nyolcvannyolc megbetegedett, tizenegyen meg is haltak. A nővér túlélte, ki is engedték a karanténból, méghozzá pár nappal azelőtt, hogy megtartotta volna a 117. születésnapját.
Nem elírás, az apáca – születési nevén Lucile Randon – 1904-ben született. Ő Európa legidősebb embere, a világon pedig a második a japán Tanaka Kane mögött, aki január 2-án lett 118 éves a Gerontology Research Group (GRG) adatai szerint.
André nővérnek január 16-án lett pozitív a teszteredménye, elkülönítették a többi lakótól, de annak ellenére, hogy nem győzik hangsúlyozni, többségében idős, krónikus betegek között szedi áldozatait a koronavírus, valamint Franciaországban már lassan 3,5 millió fertőzöttet regisztráltak, közülük több mint nyolcvanezren meg is haltak, az asszonynak még csak tünetei sem voltak.
Észre sem vettem, hogy megbetegedtem
– nyilatkozta a helyi Var-Matin című lapnak.
Később kissé rosszul érezte magát, többet aludt a szokásosnál, amit a vírusnak tudott be, véletlenül sem a korának. Három hét után, kedden – az otthon lakóinak többségével együtt – gyógyultnak nyilvánították, így ő lett a világ legidősebb embere, aki túlélte a koronavírus-fertőzést. (Másban is rekorder: egy régebbi cikk például megemlíti, hogy a legidősebb vallásos ember.) „Megrémült, mikor megtudta, hogy koronavírusos?” – kérdezte tőle a francia BFM televízió.
Nem, nem ijedtem meg, nem félek meghalni.
Az idősotthon kommunikációs igazgatója, David Tavella is azt mesélte a helyi lapnak, hogy André nővért jobban zavarta a napi rutinjának a megzavarása, mint az egészsége. Olyanokat akart megtudni inkább, mint hogy ettől változik-e az étkezés és a lefekvés ideje. Nem mutatott félelmet a betegséggel szemben. Igazából jobban aggódott a többi lakóért.
Nem aggódok a koronavírus miatt, mert nem félek a haláltól, szóval add oda a vakcinámat olyannak, akinek szüksége van rá
– idézte Tavella.
Az izoláció napjainak jelentős részét imádkozással töltő nővér a Le Parisiennek azt mesélte, hogy nagyon vágyakozott azokra a napokra, amikor a barátokkal ehet együtt és sétálhat a kertben. Tavella is megerősítette, hogy André nővér társaságkedvelő, és nagyon szeret zenét hallgatni. Kissé nehezen viselte, hogy nem fogadhat vendégeket, mikor nincs is rá semmilyen hatással a vírus.
Élet
André nővér 1904. február 11-én született egy dél-franciaországi faluban, Alès-ben protestáns, de nem vallásos családba. Az első világháború alatt, tizenkét éves korától kénytelen volt saját magát eltartani. Volt nevelőnő Marseille-ben, aztán házitanító Párizsban az autógyártó Peugeot családnál. Tizenkilenc volt, mikor áttért a katolikus hitre, és megkeresztelték. Huszonöt éves korától egy kórházban dolgozott, három évre rá pedig már időseket és gyerekeket gondozott.
Csodaszép és nagyon szomorú dolgokat is láttam. Láttam olyan gyerekeket, akiket elhagytak, mert nem volt ennivalója a családnak, és olyan gyerekeket, akiket családok fogadtak be.
1944-ben, negyvenévesen lépett be az Irgalmas Nővérek rendjébe, vagyis éppen abban az évben, amikor a szövetségesek elkezdték felszabadítani Franciaországot. Ekkor vette fel a mai nevét:
A bátyám, André – miatta hívnak engem is Andrénak – volt az apám és az anyám. Ő táplált. És ha meghalok, akkor csatlakozom hozzá.
2009-ben költözött be végül a touloni Sainte-Catherine Labouré idősek otthonába. Mára teljesen megvakult és kerekesszékhez van kötve.
Ha tizenéves vagy egy világjárvány alatt, ami több tízmillió embert öl meg, látod két világháború szörnyűségeit, akkor másként tekintesz a dolgokra
– mondja az otthon szóvivője a nővérre utalva, és ebben valószínűleg igaza van. De ez nemcsak André nővérre igaz: Belgiumban egy holokauszt-túlélő, Simon Gronowski a szomszédságában zongorázásával próbálta tartani a lelket. A múlt héten sajnos elhunyt, de előtte több tízmillió fontot gyűjtött össze a brit egészségügy javára a 100 éves veterán, Tom Moore.
Örülök, hogy veletek lehetek, de szeretnék valahol máshol lenni. Csatlakozni a bátyámhoz, a nagypapámhoz, a nagymamámhoz
– mondta a gyógyulását követően a nővér.
Ünnep
André nővér körül már korábban is nagy volt a felhajtás, mert évek óta ő a francia, illetve az európai rekorder. 2015-ben például Ferenc (élete tizedik pápája) levelet írt, és egy áldott rózsafüzért küldött neki. Tavaly az AFP is ott lehetett az ünnepségen, a beszámoló szerint talán a csokoládé lehet a hosszú életének titka, abból egy darabot ugyanis minden reggel megeszik.
VIDEO: "I have seen beautiful things, and I have seen very sad things."
French nun Sister Andre, the oldest person in Europe and who admits to eating chocolate every morning, celebrates her 116th birthday in Toulon pic.twitter.com/1u7WnmAwMU
— AFP News Agency (@AFP) February 12, 2020
Ezzel szemben André nővér azt mondta a minap erre:
Tippem sincs, mi a hosszú élet titka. Erre csak Isten adhatja meg a választ. Nagyon sok boldogtalan korszak volt az életemben, és az első világháború idején, 1914 és 1918 között gyermekként ugyanúgy szenvedtem, mint bárki más.
A legutóbbi születésnapját kisebb körben ülte meg a koronavírus-járvány miatt, de így is nagyon szerencsésnek mondhatja magát. Először a családjával beszélt, aztán Toulon polgármesterével, majd látogatást tett nála a püspök. Délelőtt pedig még egy online misén is részt vett. A jeles naphoz ünnepi menü jár: portói bor és egy kis agapé: libamáj forró fügével, kappan gombával és édesburgonyával főételként, majd rokfort- és kecskesajtból álló tál, illetve vörös bor. Desszertként pedig málnás-őszibarackos sült alaszka, a kedvence. Az i-re a pontot pedig egy pohár pezsgő teszi fel. Egyébként lehet a hosszú élet titka a bor (is), ugyanis minden délben elfogyaszt egy pohárral a kommunikációs igazgató szerint.
Nyugodt, ki van virulva, és eléggé várja már a 117. szülinapját
– árulta el Tavella a héten. A nap a többi lakónak is ünnep: nem is a gyógyulásuk miatt, hanem mert rövid időre megfeledkezhetnek arról, hogy mint egy erődben, úgy el vannak zárva mindenki, így a rokonok elől is lassan már egy éve.
