Az RTL II-n futó ValóVilág fontosabb eseményeiről folyamatosan beszámolunk a 24.hu-n, és bár a cikkeink alatt rendre a kultúra hiányát és a kifinomult párbeszédeket hiányolják sokan, ám a szórakoztató műsornak nem ez a célja vagy a kötelessége. Egy tucatnyi, idővel fogyó létszámú ember mindennapjait követhetjük nyomon, amit a szerkesztők által kitalált feladatokon kívül a külvilágból semmi sem befolyásol, csak az egymás közötti interakciók. Idővel minden szereplő feladja, hogy álarcot viseljen, és a leghétköznapibb, a saját életében is tapasztalt módon reagál dolgokra akkor, ha örül vagy ha éppen csalódás, negatív élmény éri. Pszichológiai szakdolgozatot lehetne abból írni, hogy a több mint két hónapos bezártság mennyire nagyítja fel a problémákat, vagy mennyire hat az emberek viselkedésére, reakcióira. Egy dolog viszont biztos: a Renátó nevű játékos dühkitörései annyira kontrollálatlanok már, hogy nemcsak a letört szekrényajtó látta a kárát, de a szombati adásban (ami itt, regisztráció után megnézhető) olyan viselkedést láthattunk tőle, hogy két blokk között a műsorvezető Puskás Peti közölte:
Elhiszem, hogy kezdik feladni az idegek bent a villában, de ez azért szégyen volt. Ahogy Renátó beszélt, azt kellemetlen volt hallgatni, és remélem, sok férfitársam egyetért velem, hogy nincs az az ok, amiért ilyen stílusban beszélhetünk a párunkkal. És az a nő, aki ezt tapasztalja, ne adjon teret ennek, és ne normalizálja a kapcsolatban ezt a beszédstílust, mert sehova nem vezet. Ezt rossz volt nézni.
Bár Renátó és villabeli barátnője, Fru kapcsolata nem hétköznapi, valahol sajnos mégis az. Annak, aki nem nézi a műsort, röviden összefoglaljuk:
- Renátó a műsor kezdete óta közeledett Fruhoz, de a lány elutasította.
- Amikor megroppant az a csapat, amiben mindketten vannak, Fru néhány óra leforgása alatt meggondolta magát, később nemcsak szerelmet vallott Renátónak, de elmondta, kint gyereket is szeretne tőle. (Nem tisztünk és nem is fontos megítélni, hogy ezt mennyire őszinteségből vagy taktikából tette.)
- A kinti élet azért is fontos, mert Fru a szombati adásban olyan kijelentést tett, ami elég kevésszer fordult elő a sokat látott ValóVilág eddigi tíz szériája alatt.
Fru és Renátó az összefoglalók szerint a nap jelentős részében veszekednek mondvacsinált okok miatt, és míg Fru legtöbbször észérveket hoz fel, Renátó érvelési stílusa miatt folyton magyarázkodni kényszerül, emiatt alá-fölé rendeltség alakult ki közöttük, amiből a nő nem tud kitörni. A szombati adásban például negyedórán át próbálta kideríteni, mi is Renátó problémája igazán (miért nem akar a férfi aznap este egy ágyban aludni vele, és miért tartja őt undorítónak), de az a kamerákra hivatkozva nem hajlandó érdemben válaszolni, találja ki ő, hogy mit csinált rosszul, és hogy nem tudná visszafogni a dühét.
A helyzetet bonyolítja, hogy ettől függetlenül szinte minden napot szexszel zárnak úgy, mintha mi sem történt volna. (Ezt egyébként Fru szóvá is tette, de érdemi magyarázatot nem kapott a férfitól arra, hogy ha napközben megalázza, este miért várja el, hogy lefeküdjenek egymással.)
Ha itt megengedsz olyan hangnemet magadnak, hogy »Húzzál a gecibe, te balfasz!«, meg »Szopd ki, ezt meg azt!«, akkor kint mi lesz? Úgy, hogy nem csináltam semmit, Renátó. Mit fogsz csinálni, megütsz? Úgy beszélsz velem, ahogy eddig mindenki más tette. És most már ezt nem fogom megengedni. Én nem fogok így élni. Én egy párt akarok magam mellé, akivel, ha én valami rosszat teszek, akkor üssön meg vagy beszéljen velem csúnyán. De ha nem teszek semmit, ne beszéljen velem úgy, mint egy kutyával
– „érvelt” Fru, és hogy mennyire kártékony és sajnos tipikus ez a hozzáállás, arról szakértőket kérdezünk.
Lenore Walker pszichológus elmélete szerint a bántalmazó kapcsolatok egyfajta körforgás jellegű, ciklikus mintázatot követnek, melyben három jól elkülöníthető szakaszt figyelhetünk meg:
- a feszültség felgyülemlésének szakaszát,
- az erőszakkitörést,
- és a „mézeshetek” szakaszát.
A feszültség felgyülemlése során a kapcsolatban egyre sűrűsödnek és súlyosbodnak a súrlódások: a férfi mindenben hibát talál, mindenbe beleköt, esetleg szóban bántalmazza partnerét. A nők elmondják, ilyenkor úgy érzik, mintha tojáshéjon járnának, általában próbálnak mindenben megfelelni partnerük vélt és valós elvárásainak, hátha ezzel csökkenteni tudják annak idegességét. Ez a feszültség egészen a férfi erőszakos kitöréséig növekszik, majd az erőszakcselekményben „oldódik fel”. Ezt a folyamatot követhetjük most nyomon Fru és Renátó kapcsolatában is.
László Loren, a NANE Egyesület munkatársa felhívja a figyelmet a szombati adásban látott megfélemlítő ráüvöltésre, amivel az erőszakkitörést zárta Renátó, amit az követett, hogy közölte Fruval, hogy „ő egy idióta, és azért nem akart belemenni a vitába, mert tudta, hogy ez lesz a vége”. Hozzáteszi: ezzel Renátó azt érte el, hogy a saját maga áldozatszerepét megteremti, így kvázi a nő lesz a hibás az erőszakkitörésért.
A bántalmazás után László szerint a (sokszor ajándékokkal kedveskedő) békülési szakasz itt abból állt, hogy a nap végén Renátó befeküdt Fru mellé, ahol a nő elmondta, hogy a férfi nem úgy viselkedik vele, mint kapcsolatuk elején (erről a tapasztalatról a legtöbb bántalmazott nő beszámol), és nem érti, mi történhetett azzal az emberrel, akit megismert. Ezután következett a fent idézett okfejtés, ami a szakértő szerint legitimálja Renátó további, fokozódó bántalmazását, elnyeri az újabb „mézesheteket”, Renátó megöleli, így újra is kezdődhet a kedvesség és az udvarlás időszaka.
Ha úgy közelítjük meg a kérdést, hogy a nők miért legitimálják a bántalmazást, az félreviszi a diskurzust, ugyanis az erőszakot maga az erőszaktevő, túlnyomórészt férfiak követik el.
Azt az állapotot, amikor az érintettnek már annyi társadalmi elnyomásban volt része, hogy az elnyomást elkezdi szükségszerűnek látni és saját magát okolni az ellene elkövetett erőszakért, internalizált elnyomásnak hívjuk. A patriarchális elnyomás a nőknél már gyerekkorban elkezdődik, az olyan társadalmi normákkal, mint a kényelmetlen ruhácskákba öltöztetés, a Barbie-babákkal való játszás, a kötelező csinosság, alázatosság, gondoskodás, kedvesség
– mondja László, majd újabb példát hoz: Fru el is mondja a veszekedés alatt, hogy „mindig ilyen csávói voltak, akik hasonlóan »csibészek«, mint Renátó”.
Balogh Lídia, a Társadalomtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa szerint Puskás Peti (a tévéműsor nyújtotta keretek között) a lehető legjobban reagálta le a történteket. Monica Lewinski egyik TED-előadását hozta fel példának, amiben a nő arról beszél, hogy miként vált árucikké a szégyen a globális médiában. Szerinte Fru és Renátó valószínűleg szégyent és megalázottságot éreznek majd, ha visszanézik ezeket a jeleneteket. A vonatkozó műsorrészletről elmondta: mivel Fru próbálkozásai, hogy erőszakmentesen kommunikáljon, hiábavalónak bizonyulnak, így gúnyba, elzárkózásba és indulatba ütközik, emiatt a helyzet hamar eldurvul. Felidézi a tizenkilenc éves, szintén villalakó Merci szavait, aki azt mondta:
Ha a kamerák előtt ilyeneket megenged Renátó, akkor a kinti életben mi lesz? Ha valaki egy hónap után így viselkedik, abból nem lesz semmi jó.
Balogh azt mondja, Fru korábbi, szintén bántalmazó kapcsolataira utaló mondatai után feszítő tehetetlenség lesz úrrá a nézőn, amit fokoz az, amikor a nő hozzáteszi: „Itt van egy ember, akiben százszázalékosan megbízok, és tényleg családot tudnék vele alapítani”. Ezután felhívja a figyelmet a hullámzásra (ami egyébként rendkívül életszerű) – például amikor Fru arról beszél, nem engedi, hogy így beszéljenek vele, és ha Renátónak ez a stílusa, engedjék el egymást. Balogh azt tanácsolja a villából való kiszabadulás után Frunak (de Renátónak is), hogy nézze meg a Cukorkapapír című, néhány perces kisfilmet, ami arról szól, meddig is érdemes benne maradni egy párkapcsolatban.
Kritikus posztot fogalmazott meg a témában a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldal is, amely felvette a kapcsolatot a műsor szerkesztőivel, és mint írják, a csatorna messzemenőkig egyetért velük, és terveznek is ezzel a témával foglalkozni – nem a hírverés miatt, hiszen eredetileg is tervben volt.
Mert tényleg durva helyzetek bontakoztak ki a műsorban, és nem tagadják meg a maguk felelősségét, hogy feladatuk van azzal, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek.
