A Lyon melletti Saint-Josephben élő Jeanne Pouchain több mint három éve próbálja bebizonyítani a francia hatóságoknak, hogy életben van, de egyelőre nem járt sikerrel. Hiába vitt a bíróságra egy hivatalos iratot az orvosától arról, hogy életben van, azt mondták neki, ez sajnos kevés – írja a Guardian című brit lap.
A történet gyökerei 2004-ig nyúlnak vissza, amikor Pouchain még a saját cégét vezette. Miután a vállalkozás elveszített egy nagy megbízást a nő elbocsátotta az egyik alkalmazottját, aki beperelte emiatt a korábbi munkaadóját.
A bíróság úgy döntött, Pouchain cégének 14 ezer euró (kb. 5 millió forint) kártérítést kell fizetnie a volt alkalmazottnak. Csakhogy a cég csődbe ment, és megszűnt, az exdolgozó így egy fillért sem látott a neki járó pénzből.
A volt alkalmazott 2009-ben egy új perrel próbálta bevasalni a pénzét a volt főnökén, mivel azonban nem Pouchain, hanem a már nem létező cég tartozott neki, a bíróság elutasította a keresetét.
Az egykori munkavállaló fellebbezett, aztán 2016-ban közölte a bírósággal, hogy a volt főnöke semmilyen megkeresésre sem reagál, a neki küldött leveleket nem veszi át, biztosan meghalt, ezért ő Pouchain örökösein, vagyis a nő férjén és fián szeretné behajtani a neki járó összeget.
Pouchain ügyvédje, Sylvain Cormier azt mondja, soha nem hallott még olyat, hogy egy bíró, csak úgy bemondásra elhiszi valakiről, hogy meghalt, és törölteti a mindenféle nyilvántartásból. Az ügyvéd most úgy próbálja megoldani a helyzetet, hogy megpróbálja a bírósággal kimondatni, hogy a volt alkalmazott rosszhiszeműen keltette Pouchain halálhírét, mert abban bízott, hogy ha a volt főnökén nem sikerült, az örökösein behajtja majd a vitatott tartozást. A volt alkalmazott ügyvédje viszont azzal érvel, hogy valójában maga Pouchain intézte úgy, hogy halottnak tűnjön a törvény előtt, mert így akart kibújni a követelés alól.
Pouchain azt mondja, lassan ideje lenne az ügy végére érni, mert kezd belefáradni.
A férjem nagyanyja 102 éves, rengeteg dolgot átélt már, többek között a háborút is, mégis azt mondja, soha nem volt annyira durva helyzetben, mint most én.
