A 89 éves Charles „Chuck” Feeney a repülőtereken található Duty Free bolthálózat társalapítója volt 1960-ban, az évek alatt dollármilliárdokat spórolt meg a szerzetesszerű életmódjával. Már eddig is nagy adakozónak számított, úttörőnek is számított közöttük, mert mindig is úgy tartotta, hogy az ember még életében ajánlja fel a vagyonát jótékonysági célokra, és ne a halálát követően jöjjön létre egy, a pénz felhasználását felügyelő alapítvány. Miért kéne gazdagon meghalni, ahelyett, hogy meg lehessen határozni, hova menjen a pénz és azt is látni, hogy mi ennek az eredménye. Minek várni, ha olyan sok mindent el lehet érni, és még örömet is okoz, nyilatkozta korábban.
Sokat tanultunk. Pár dolgot máshogy is csinálhattunk volna, de nagyon elégedett vagyok. Nagyon jól érzem magam, hogy sikerült idejében befejeznünk
– mondta a Forbes-nak.
Feeney négy évtized alatt adott túl 8 milliárd dolláros vagyonán, jótékonysági szervezeteket, egyetemeket, alapítványokat támogatott belőle világszerte.
Más nagy adakozókkal szemben, mint például a Microsoft-alapító Bill Gates vagy Soros György, ő nem verte nagydobra az adományait, sőt arra törekedett, hogy minél inkább titokban tartsa a jótékonykodását, ezért el is nevezték „a filantrópia James Bondjának”.
Az adakozást nagyon komolyan is gondolta, olyanokat ihletett meg, mint a már említett Gates, vagy a világ egy másik legvagyonosabb embere, Warren Buffett, aki a jelenleg élők közül a legtöbbet adakozta, legalábbis 2018-as adatok szerint. Feeney ugyanis 2010-ben elindította a Giving Pledge kampányát, amely arra ösztönözte a világ leggazdagabb embereit, hogy még életükben jótékonykodják el a vagyonuknak legalább a felét.
Mindannyiunk példaképe. A halálom után még 12 évbe fog telni, hogy véghezvigyem azt, amit neki még az életében sikerült elérnie
– nyilatkozta róla Buffett.
A nagy titkolózás mellett azonban pár ügyről lehet tudni, hogy Feeney pénzzel segítette. Így az észak-írországi békét, a vietnami egészségügyi rendszer modernizálását, vagy 350 millió dollárt adott arra, hogy az elhanyagolt Roosevelt-szigetet technológiai központtá fejlesszék. Olyan dolgokat keresett, amikre azonnali komoly hatással lehet.
Szeptember 14-én írta alá azokat a papírokat, amelyek a Atlantic Philanthropies nevű szervezete bezárását jelentették, azé a szervezetét, amelyen keresztül adományozott. Az időpont már évekkel ezelőtt megvolt, hogy minden pénzt elköltsenek addigra.
Végül mire ment el a 8 milliárd dollár, azaz 25000 milliárd forint?
- 3,7 milliárd ment oktatási célokra (ebből majdnem 1 milliárd az egyetemének, a Cornellnek ment);
- 870 millió dollárt költöttek emberi jogi és társadalmi célokra;
- 62 millió arra, hogy eltöröljék a kivégzést az Egyesült Államokban;
- 76 millió az Obamacare, vagyis Obama egészségügyi reformjának elfogadtatásáért;
- nagyjából 700 millió dollárt az egészségügyre adakoztak (ebből 270 millió Vietnam rendszerének javítására, 176 milliót pedig a Kaliforniai Egyetem egy intézetének);
- az egyik utolsó jótékonykodás pedig 350 millió dollár volt, hogy a Cornell Egyetem egy technológiai kampuszt építsen a Roosevelt-szigetre.
