A pécsi születésű fotográfus, Rédling Hanna a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a rotterdami Willem de Kooning Academy-n végezte alapképzését, júniusban pedig mesterdiplomát szerzett a MOME-n.
Idei mestermunkája a Color TV, Queen Beds, Exotik Dreams címet viseli. A rendszerváltás környékén nyílt magyar panziók kelet-európai, olcsó megoldásokkal tarkított hangulatát örökítette meg.
A fotográfus úgy véli: „A rendszerváltás panziói olyan helyet teremtettek számomra, ahol jobban megérthettem nemcsak saját magamat, hanem azt, hogy honnan jövünk és merre tartunk.”
Előzetesen szállást foglalt a panziókban, a fotózás éjszaka történt, a koncepciót maga találta ki minden esetben – ezeknél szerette volna, ha passzolnak a kor stílusjegyeihez és kultúrájához.
A képeken ő a főszereplő, és 3D-re való transzformálást is alkalmazott a munkájánál: „Egy olyan eljárás amivel képes vagyok rémálmaimat vagy töredezett gyerekkori emlékeimet felidézni” – vallja Rédling.
Mint mondja, a rendszerváltáskor sok dolgot képzeltek el az emberek, az ekkoriban nyitott magyar panziók „sajátosan őrzik mind a mai napig a szocializmusból maradt demokratikus állammá válás közhangulatának különös atmoszféráját”.
„A panziók erős kelet-európai, időtlen, snassz stílusától otthon éreztem magamat.”
„Az olcsó megoldások, a fényűző életmódra való törekvés nemcsak a saját gyerekkoromra, hanem a sajátos magyar hagyományainkra, ambícióinkra és vizuális kultúránkra emlékeztet. Dolgokra, amelyeket nehéz elfogadni: hogy nem valósul meg nálunk az amerikai álom, hogy nem leszek egy nyugati lány, akiből árad a magabiztosság” – fogalmaz a fotográfus.
Rédling szerint meg lehet látni a szépséget mindebben, mert ott lapul az egészben a magyarok töretlen leleményessége, a fanyar humor és a kollektív melankólia.
„A mestermunkám végső képi anyagában egymás mellett szerepelnek a tárgyakat, panziókat, panziókban megrendezett jeleneteket ábrázoló hagyományos fotók” – teszi hozzá.
Az ország egész területét bejárta a panziók felkutatására.
Munkájában arra is választ keresett, hogyan válhatnak szerethetővé az elmúló félben lévő világ maradványai.
Az illúzióteremtést erőteljes módszernek érzi.
„A rendszerváltás panziói olyan helyet teremtettek számomra, ahol jobban megérthettem nemcsak saját magamat, hanem azt, hogy honnan jövünk, merre tartunk.”
