70 éves a ferihegyi reptér, ahol tényleg volt egy domb, aztán jöttek a szovjet manökenek meg Diana

1950 májusában nyitották meg Ferihegyen a repülőteret, pontosabban annak első terminálját. Az elmúlt hetven évben elég sok változás történt Magyaroszág legnagyobb repterén, aminek eredeti épületében az elmúlt években leginkább már csak bulikat tartanak.

Ferihegyen már a negyevenes évek elején építettek egy repteret, az viszont a II. világháború alatt súlyosan megrongálódott, ezért 1947-ben kezdték helyrehozni és újjáépíteni a most 1-es terminálként ismert épületet, amit 1950. május 7-én, vagyis hetven évvel ezelőtt adtak át. A Malév elődje, az addig a Budaörsi repülőtéren működő Maszovlet légitársaság innen folytatta működését. Az első években menetrend szerint még csak a hasonló politikát folytató országok gépei jártak, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat 1956 nyarán indult, ez a Malév bécsi járata volt. Az első nyugati légitársaság pedig 1957-ben a holland KLM volt.

A terület a Ferihegy nevet a 19. században a szőlőbirtokos Mayerffy Ferencről kapta, a hegyet, pontosabban a 147 méter magas homokos dombot azonban a repülőtér építése során a negyvenes években eltüntették. A repteret 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évében nevezték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ettől függetlenül a mai napig mindenki Ferihegynek hívja. Egyébként ugyanebben az évben nyitották meg a 2A és a 2B terminálok közös épületét, a SkyCourt várótermet, ahol a járatkésések miatt/előtt betegre ehetjük magunkat túlárazott hamburgerekkel, de ne szaladjunk ennyire előre, inkább nézzük meg, milyen volt a reptér az 1950-es megnyitásakor és az utána következő évtizedekben.

 

Munkaszolgálatosok és parancsnokuk a repülőtér építésekor, 1944-ben.

Fotó: Fortepan /A R

 

1950. május 7-én így nézett ki a repülőtér ünnepélyes átadása. Az első sorban akkori politikusok: balról jobbra Dobi István, Ries István és Marosán György.

Fotó: Fortepan /UVATERV

 

Az átadón természetesen egy Lenin-, egy Sztálin– és egy Rákosi-képpel díszített zászlót lógattak le az épületről.

Fotó: Fortepan /UVATERV

 

A reptér várócsarnoka 1956-ban, amikor már Bécsbe is lehetett repülni. A modernista épületet ifj. Dávid Károly tervezte. Az épületet 2004-ben újították fel, 2005-től pedig a fapados légitársaságok indították innen járataikat, azonban 2012-ben bezárták a terminált, azóta minden járat a 2-es terminálhoz került. 2012 óta Terminal 1 Airport Event Center néven rendezvényhelyszínként működik.

Fotó: Fortepan /UVATERV

 

Szovjet manökenek 1958-ban Ferihegyen. Egyébként a Maritszigeten megtartott divatolimpiászra érkeztek.

Fotó: Fortepan /FSZEK Budapest Gyűjtemény /Sándor György

 

De nemcsak manökenek érkeztek 1958-ban Magyarország nemzetközi repterére, hanem Hruscsov is, akit ilyen tömeg várt.

Fotó: Fortepan /Berkó Pál

 

1964-ben pedig innen indultak a magyar olimpikonok Tokióba az olimpiára. Ha minden jól megy, ugyanezt teszik majd a mostani magyar olimpikonok is egy év csúszással, jövőre, 2021-ben, a 2020-as tokiói olimpiára, ami a csúszás ellenére is megtartja nevében a 2020-at.

Fotó: Fortepan /Bojár Sándor

 

Ez itt a tranzit 1966-ban. Ezt neveznék ma VIP-várónak.

Fotó: Fortepan /Bauer Sándor

 

De nemcsak várakozni lehetett Ferihegyen, hanem vetélkedőket is tartani. Legalábbis 1967-ben teljesen komolyan tartották meg itt a MALÉV Nemzetközi légikisasszony-vetélkedőjét, méghozzá Vitray Tamás vezetésével, aki az alábbi képen is látható pár külföldi stewardess mellett.

Fotó: Fortepan /Bauer Sándor

 

A hetvenes években már egészen elképesztő modern dolgokkal lehetett találkozni a reptéren, például ezzel a formatervezett, fémkereső biztonsági kapuval.

Fotó: Fortepan /Magyar Rendőr

 

Ez pedig már az 1985-ben átadott 2-es terminál, ami egészen hasonlóan néz ki most is, leszámítva, hogy ma már 2A a neve, és balra ott van mellette a 2B Terminál is. Illetve már nem Trabantok parkolnak előtte.

Fotó: Fortepan /UVATERV

 

És így nézett ki 1989-ben, a rendszerváltás idején a 2-es terminál belülről.

Fotó: Fortepan /Kölcsényi Zoltán

 

Ide érkezett 1990-ben Diana hercegné is.

Diana hercegné, 1990 májusában Ferihegyen. Fotó: Georges De Keerle /Getty Images

 

Illetve Károly herceg, akit akkor Göncz Árpád fogadott.

Fotó: Georges De Keerle /Getty Images

 

Ez pedig egy 2012-es fotó, amikor az 1964-ben alapított Malév felfüggesztette repülési tevékenységét.

Fotó: Balazs Mohai /Bloomberg /Getty Images

 

Kiemelt kép: Légiutaskísérők 1966-ban. Fotó: Fortepan /MHSZ /Diana hercegné és Göntér Zsuzsanna 1990-ben. Fotó: Jayne Fincher /Princess Diana Archive /Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.