Így kezdődött ’75-ben
1975 és 1979 között sugározta az amerikai ABC a zsarupáros kalandjaira épülő krimisorozatot, ami a fiktív kaliforniai Bay Cityben játszódott. A koncepció mögé a Spelling-Goldberg Productions nevű filmgyártó cég állt be, akik később a Charlie angyalai és a T. J. Hooker című szériákat is pénzelték. A Starsky és Hutch sikerességéért mindent bevetettek a készítők: a két főszereplőt hús-vér New York-i zsarukról, Lou Telanóról és John Sepe-ről mintázták (ők később sértődöttségükben beperelték a filmgyártó céget), akiket egy piros Gran Torino típusú sportautóba ültettek, ami akkoriban (is) népszerű darabnak számított. Ezt a Ford annyira meglovagolta, hogy legyártottak egy komplett szériát, ami a sorozat autójának pontos mása volt.
A két főszerepre Paul Michael Glasert és David Soult találták meg. Kettejük közül a Hutch-ot alakító Soul volt ismertebb színész, ő több mint ötven epizódban játszott a Magyarországon nem vetített Here Come the Brides című vígjátéksorozatban.
Mindkét színész karrierjében a laza zsarupáros története jelentette a csúcspontot, és Soul eredetileg Starsky szeretett volna lenni, mert Hutch-ot unalmasnak tartotta. A Starsky és Hutch nem rugaszkodott el a valóságtól: a bűnüldözés elleni fontosságot emelte ki a legtöbb epizódban, de a hetvenes évek Amerikájának droggal átitatott problémáival is foglalkozott. David Starsky és Kenneth Hutchinson feddhetetlenek voltak, de akadtak alvilági kapcsolataik is, melyek segítették a nyomozásaikat. Kilencvenhárom epizód után viszont elfogyott a pénz és a sorozat iránti érdeklődés is, így lehúzták a rolót Bay Cityben.
Brománcra épült az egész – ami mi is?
Dave Carnie újságíró találta ki a fogalmat a kilencvenes években, mikor egy deszkás magazint szerkesztett: úgy vélekedett, a gördeszkás srácok sok időt töltenek egymással, így létrejön köztük az úgynevezett brománc. Ez az angol brothers (testvérek) és a romance (románc) szavak összeolvadásával született és akkor beszélünk erről, amikor két férfi között nem szexuális, hanem baráti viszony alakul ki, ám mindvégig ott lebeg, hogy a barátságnál több is lehet közöttük. Jellemzője még, hogy két férfi csodálja egymást és főként ugyanazon tevékenységeket kedvelik, idejüket pedig egymás társaságában töltik (család vagy más kapcsolat ellenére is). A filmipar legelső ilyen alkotásaként emlegetik a Starsky és Hutch-ot is, ami később más forgatókönyvekre is hatott.
Gondoljunk csak:
- Maverickre és Icemanre a Top Gunban,
- Toretto és O’Conner kapcsolatára a Halálos iramban-filmekben,
- a Holtpont Keanu Reeves-ére és Patrick Swayze-jére,
- az Így jártam anyátokkal Tedjére és Barney-jára.
És ne menjünk el Tarantino mellett sem, aki a Volt egyszer egy… Hollywood című filmjében nagyjából ennek mentén írta meg Leonardo DiCaprio és Brad Pitt karaktereit is. A jelenség fokozódó népszerűségében Starsky-ék szerepe vitathatatlan volt, ám
ami két olyan zsaru történetét mutatja be, akik látszólag nagyon különböznek egymástól, mégis kitűnően tudnak együtt dolgozni, rendszerint sok beszólással, folyamatosan tanulva a másiktól. Jobb példa erre a Halálos fegyver-sorozat, a Bad Boys, valamint a Tango és Cash, amelyek nem játszanak a brománcra, helyette egy sokkal maszkulinabb stílusban mutatják meg, milyen a szerintük tökéletes férfibarátság, ami nem sejtet semmi többet.
Fél Hollywood a sorozaton viccelődött
A már említett produkciós cégnek volt egy elnöke, Aaron Spelling, aki állítólag egyszer azt mondta (legalábbis a New York Post ezt állítja), ez volt a tévézés első olyan szerelmi története, ahol két heteró férfi között volt viszony – belengetve azt, hogy Starsky és Hutch között több volt barátságnál. Számos teória született ezt követően a zsarupáros viszonyáról, ám mindezeknek ellentmond egy William Blinn rendezővel készült interjú szintén a NYP hasábjain. Ahogy ebben fogalmazott, „garantálhatja, hogy nem gondoltak ilyesmire a sorozat forgatása alatt”. Ugyanebben a cikkben Henry Jenkins amerikai médiaprofesszor is megszólalt, aki megerősítette, számos vicc keringett a hetvenes években a páros kapcsán, de úgy véli, az írók nagyon is tudatosak voltak a sorozat forgatásakor. Mint meséli, néhány jelenet miatt tényleg adja magát a szerelmi történet teóriája.
Egy epizódban Starsky és Hutch elmennek egy konferenciára, majd megszállnak egy hotelben, ami egyágyas szobát kínál. Szemérmesen egymásra pillantanak, aztán mindketten beugranak az ágyba. Folyamatosan kikacsintgattak a nézők felé, játszottak ezzel az egésszel
– emlékezett vissza a professzor.
Ezt erősítve még a sorozat forgatása alatt elkészítettek egy fotósorozatot Glaserrel és Soullal (kvázi promózásképp), amiről jóformán semmilyen írásos nyom nem maradt fenn. Csupán a zseniális képek, ahol a két színész Starsky és Hutch feliratú pólóban – melyek a meleg közösség szivárványzászlajának színeit idézik meg – futkároznak a tengerparton. Lentebb megnézhetitek, ahogy a két színész pózolgat a tengerparton, miközben egymás hátsóját markolásszák.
Ben Stillerék mindent alávetettek a melegvicceknek
2004-ben paródiafilm készült a Starsky és Hutch alapján, aminek a vígjátékszerepei révén ismert Ben Stiller és Owen Wilson voltak a főszereplői. Todd Phillips rendezte az eredetinél jóval eltérőbb stílusban (az ő nevéhez fűződik a Borat és a Másnaposok-trilógia is).
A hetvenes évek kultikus sorozata sem volt épp csúcsdarab a maga idejében, így necces lett volna túl komoly történettel megcsinálni a mozifilmet. Emiatt Phillipsék forgatókönyve az eredeti sorozat minden szerethetőségét kisarkítja: inkább debil rendőrökként és látens homoszexuálisokként ábrázolták Starskyt és Hutch-ot. Számos olyan jelenetet tartalmaz a film, ami végig azt sugallja, hogy történet nincs is, csak ez a mellékszál, aminek kifigurázása mindennél fontosabb.
Előkerül a már említett tengerparton futós jelenet, Owen és Stiller egymás hátán is lovagolnak félmeztelenül, csak azért, hogy infót csaljanak ki egy perverz börtöntöltelékből, na meg a közös zuhanyzóban is ők azok a rendőrök, akik rendes törölköző helyett kéztörlőt tekernek maguk köré. Phillips szerint ez akkor is két heteró férfi története volt, a sorozat eredeti rendezője, Blinn viszont úgy véli, valamiért azt akarták láttatni a mozifilmben, hogy a két rendőr között szerelmi viszony van. Ennek csillapítására Hutch persze két nőt is ágyba cipel egyszerre, hogy az írók karikírozzák a figuráját, míg a mozifilmes Starsky – mint minden másban – ebben is ügyetlen.
Stevie Long, a mozifilm forgatókönyvírója is megerősítette, hogy direkt rámentek a zsaruk viszonyára:
Nem akartuk mi ezt felfújni, de igen, abszolút rájátszottunk erre a meleg vonalra. Az amerikai kultúrában, amit John Wayne és az ő keménysége ural, nehéz a férfiaknak kimutatni az egymás iránti érzéseiket. De Starsky és Hutch megteszi ezt, ami egy jó dolog.
Az eredeti szereplőgárda nem vette magára a poénokat, sőt, ők is megjelentek a film végén.
Starskyt üldözték a gondok, Hutch csak morgolódhatott
Ahogy a sorozatbeli karakterének, úgy Glasernek is kijárt a traumákból a való életben: 1980-ban feleségül vette Elizabeth Meyert, akivel a sorozat forgatása közben ismerkedett meg. Csakhogy első gyerekük születésekor vértranszfúziót végeztek a nőn, ahol AIDS-es vért adtak neki, így mit nem sejtve az anyatejjel a lányát és fiát is megfertőzte. Meyer és a lány meghaltak, Glaserre és a fiára, Jake-re nem volt halálos a kór, tünetmentesen élik az életüket. A színész később ismét megházasodott, de 2007-ben elvált a második feleségétől.
Soul életében ilyen mértékű katasztrófák nem történtek, viszont a Starsky és Hutch forgatása bizonyos szempontból egy rémálom lehetett neki: a színész imádja az autókat, ő viszont sohasem ülhetett a Gran Torino volánja mögé, amiből sok-sok darabot leharcolt kollégája. Glaser gyűlölte a Zebra3-ast, a színével is viccelődött, alig tudták meggyőzni, hogy ne pusztítsa el minden jelenetben a kocsit (eredetileg egy zöld Chevrolet Camarót akartak a sorozatba). A szériában Hutch csak „csíkos paradicsomként” emelgeti a Fordot, ezt Glaser mondogatta a forgatásokon, amit szándékosan beleraktak így a végső változatba is. Soul néhány évvel ezelőtt az autós Top Gear című műsorban is járt szenvedélyéről értekezni, pont egy évvel ezelőtt pedig interjút adott egy autós magazinnak, ahol arról beszélt, épp Ernest Hemingway egyik autóját újítja fel otthon.
Mi több, Glaserről is mondott pár mondatot:
Még mindig a legjobb barátom. Nem értünk egyet sok mindenben, de a mai napig életem egyik legjelentősebb részére emlékeztet. Imádom a fickót.
Kiemelt kép: Bert Reisfeld / DPA / DPA Picture-Alliance Via AFP
