A 2000-es évekre tényleg felgyorsult a világ, ez igaz a partnerkapcsolatokra, az ismerkedésre is. Amivel és akivel nem akarunk nyűglődni, attól gyorsan megválunk, és keresünk jobbat, a netes ismerkedő oldalak bőven adnak erre lehetőséget. Sok nő és férfi keres meg azzal, hogy segítsek neki abban, hogy kiszűrjék a „nem normális” figurákat az ismerkedés során, hogy megtudják, hogyan alakíthatnak ki olyan szerelmi kapcsolatot az internet segítségével, amire valójában vágynak. Merthogy sokaknál az ismerkedés az online térben kezdődik és többnyire ott is marad, ráadásul négy-öt csalódás és „nem normális” emberekkel való ismerkedés után alábbhagy az érdeklődés. Jogosan, hiszen ki szeretne kudarcot gyűjteni, pláne, ha éppen elvált és szerelemmel, szeretettel vigasztalódna?
Senki nem szereti a magányt, bár az egyedüllétet meg lehet szokni, de még a poligám emberek is vágynak arra, hogy legyen egyvalaki az életükben, aki úgy igazán a társuk. A mostani világjárvány pedig éppen ezt erősíti, hogy olyan társsal, társakkal vegyük körül magunkat, akikre valóban lehet számítani.
Az irreális elvárások, irreális párkapcsolati célok akadályoznak a pártalálásban
A közösségi médiának vastagon van felelőssége abban, hogy sokakban elképesztő párkapcsolati célok fogalmazódnak meg akár az anyagiakról, testfelépítésről, öltözködésről, utazásokról legyen szó. Amint valami nem az elvárásaink szerint alakul, máris ítélkezünk és elvetjük az illetőt, pedig lehet, hogy egy hozzánk passzoló, jó társat szalasztunk el valamilyen hamis ideál miatt. A randizáshoz tehát a legfontosabb a szívünk legmélyének vágyát figyelnünk, azt, hogy valóban milyen személyiségjegyű, milyen képességű, milyen humorú, milyen hobbit űző partnert képzelünk el magunk mellett.
Így ha lehet, ne az Instagram tömegének elvárására építsünk, azaz ne várjuk el, hogy ismeretlenül a csillagot is lehozza az égről a férfi gyémánttal a kezében, vagy hogy azonnal elvesz feleségül. De a férfiak esetében is akadnak olyan elvárások, amik megnehezíthetik a valódi társ megtalálását, például nem biztos, hogy szükséges, hogy a valódi társunknak körzővel rajzolt tökéletességű hátsója legyen.
A bizalom lassan épül fel, idő kell neki
A társunk ott van velünk a legsötétebb órákban, a legnagyobb fájdalmunkban, ismerjük egymás legnagyobb félelmeit. Ahhoz, hogy idáig eljussunk valakivel, idő kell, és természetesen kölcsönös bizalom, ami nem egy azonnali dolog, tehát nem szabad elvárni senkitől, hogy egy-két hónap után olyan legyen, mint az előző kapcsolatunk, akivel évekig voltunk együtt. A bizalomnak idő kell, és ha már a korábbi kapcsolatainkban sérültünk, mert megcsaltak, megbántottak vagy esetleg a gyerekkorunkban éltünk meg az eredeti családdal olyan fájdalmakat, traumákat, amik miatt nehezebben nyílunk meg, még több idő szükséges. Mindez türelem nélkül lehetetlen feladat.
Mindannyian sebezhetők vagyunk
A randizás olyan tulajdonságokat igényel, mint az, hogy képesek legyünk meghallgatni a másikat, hogy érdemben figyeljünk arra, amit mond, hogy odafordulással, érdeklődéssel álljunk egy vadidegen emberhez. Ebben a helyzetben mindannyian sebezhetők vagyunk. A szituációban pedig benne van annak a lehetősége is, hogy nem kellünk a másiknak, akkor se, ha minden stimmel. Az elutasításra 50% esély van, tehát csak akkor tudunk az ismerkedésbe belevágni, ha nem ettől várjuk a még meglévő párkapcsolati sebeink meggyógyítását.
A beszélgetés lehet, hogy kényelmetlen lesz, lehet, hogy jó lesz, erre is 50% esély van, ahogy arra is, hogy megbánthatnak, hogy megsértjük valamivel a másik embert. Ott és akkor nem ismerjük egymást, de van egy jó lehetőség arra, hogy felülkerekedjünk a kínos hallgatásokon és mihamarabb ráébredjünk arra, vonzó-e a másik: a 36 kérdés a szerelemhez tesztet bátran vegyük elő. A vonzalom ugyanis nemcsak a külsőségekre indul el, hanem a hasonlóságokra is, és ha felteszünk egymásnak intimebb, mélyebb tartalmú kérdéseket is, akkor hamar kiderül, van-e közös bennünk a randipartnerünkkel vagy semmi.
Senki sem tökéletes, a hibákkal együtt is szerethetők vagyunk
Mindannyian mások vagyunk, és a jó tulajdonságaink mellett vannak bőven hibáink is, amiket sokszor nem is veszünk észre, nem is tudjuk, hogy másnak bizonyos dolgaink zavaróak lehetnek. Ennek pusztán annyi az oka, hogy más neveltetést kaptunk, más környezetben éltünk, másmilyen emberek között, és ezt nézve teljesen természetes, hogyha vannak súrlódások, nézeteltérések.
Mindezek tudatában érdemes nekifogni az ismerkedésnek, akkor is, ha világjárvány van, hiszen az interneten továbbra is tudunk ismerkedni, a jelenlegi állapot átmeneti, biztos, hogy vége lesz, és akkor már személyesen is sokkal többet lehetünk egymással. Van jó oldala is az önkéntes karanténnak és a világjárványnak: lelassulunk az eddigi gyors életünk helyett, több idő juthat a tartalmas beszélgetésekre, lesz ideje kialakulnia a vágynak, mélyebb emberi kapcsolatokat építhetünk a randizásból, mint eddig. Érdemes kihasználni ezt az időszakot azoknak is, akiknek nincs partnerük, minden rosszban, szerencsétlenségben benne van a változás, a fejlődés lehetősége is.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
