A legtöbb korosztály számára bizonyára ismerős a Szezám utca néven futó amerikai bábsorozat, ami már több mint ötven éve töretlen sikerrel megy a tévében és az interneten. A Lloyd Morrisett és Joan Cooney által létrehozott műsorban az epizódok cselekménye túlmutat egy könnyű esti mesén: a készítők jól ismerték fel a játékos tanulásban rejlő lehetőségeket, így a Szezám utca ikonikus lakói, Elmo, Cookie Monster és a többiek amellett, hogy alapműveletekre, írásra, olvasásra tanítják a kisebb korosztályt, olyan problémákkal is foglalkoznak, amelyek nemcsak egy kisgyerek életében lehetnek jelen, de társadalmi szinten is fontos kérdéseket vetnek fel. A műsorban foglalkoztak már a gyásszal, az elfogadással és a rassizmussal is, Julia személyében pedig pár éve egy autista karakterrel is bővült a szereplők köre.
Sok szülő és gyerek életét könnyítette már meg a műsor, most pedig egy olyan projektbe fogtak a készítők, amivel azoknak próbálnak segíteni, akiknek talán az egész világon a legnagyobb szükségük van rá. A Szezám utca legújabb verziója egy olyan közösséghez szól, ami tíz évvel ezelőtt még nem is létezett: Ahlan Simsim (arabul Üdv a Szezám utcában!) címmel azoknak a gyerekeknek készítenek speciális műsort, akik a szíriai polgárháború miatt otthontalanná váltak, és most legjobb esetben egy menekülttáborban tengetik napjaikat. A műsor egy nagy volumenű segélyprogram része, melyet a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság szakembereivel karöltve készítenek, kettős céllal: egy kis vidámságot hozni a menekült gyerekek mindennapjaiba, valamint az eredeti Szezám utcához hasonlóan a célközönséget játékosan szembesíteni komolyabb témákkal, amelyek az ő helyzetükben különös jelentőséggel bírnak.
A segélyek arra jók, hogy az emberek életben maradjanak. Segély alatt általában olyan dolgokat értünk, mint az élelem és a biztonság, de ezek nem segítenek abban, hogy valaki alkalmazkodni tudjon egy olyan helyzethez, hogy akár évizedekig is menekült lesz egy idegen területen.
– mondta el David Miliband, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság vezetője, aki még azt is hozzátette, azért álltak az edukációs program mellé, mert manapság a segélyezések mindössze két százaléka irányul az oktatásra és csak egy nagyon kis szelete célozza meg a legkisebbeket, akik a leginkább befogadóak lennének az újdonságra.
Mióta 2011-ben kitört a szíriai polgárháború, több mint 11 millióan voltak kénytelenek elhagyni a lakóhelyüket. Voltak, akik Szíria más területein telepedtek le, de nagyon sokan kényszerültek a határokon túlra is, és további százezrek maradtak otthontalanul. Ezzel jelenleg a szírek számítanak a világ legüldözöttebb népének, soraikban rengeteg gyerekkel. Egyre többen vannak, akik már eleve menekültként jönnek a világra, ahogy sokan vannak azok is, akik bár tudják, milyen érzés az otthon megléte, a háború még mindig élénken él az emlékezetükben. A megpróbáltatások a szülőkre is hatással vannak, ami szintén nem könnyíti meg a gyerekek dolgát. Sokan hordozzák magukban a borzalmas traumákat, amik a legkülönfélébb viselkedésekben ölthetnek testet. A szülők alapvetően bizalmatlanok az ismeretlenekkel és a környezettel is, amit gyerekeikre is kivetítenek: úgy próbálják védeni őket, hogy elszigetelik őket mindentől, amit potenciálisan árthat nekik. Bár ez természetes reakció, a gyerekek viselkedését és tanulási képességeit is negatívan befolyásolhatják az ilyen esetek, ahogy az érzelmi fejlődésüket is.
„És ezzel nagyon nehéz megbirkózni” – állítja Sherrie Westin, a Sesame Workshop társadalmi ügyekért felelős elnöke, aki azt is hozzáteszi, hogy kutatásaik alapján a menekült gyerekek sokkal nehezebben öntik szavakba az érzelmeiket. Az olyan alapkifejezéseket ismerik, mint a boldog, szomorú vagy ijedt, de ezeket nem képesek árnyaltabban kommunikálni.
Az új műsor épp ebben próbál segíteni, és a Szezám utcához hasonlóan itt is az alapoktól kezdik a tanulást. Az eredeti műsorban előbb a gyerekek agyába vésik a számokat és az ábécét, hogy aztán következzenek a bonyolultabb műveletek – az Ahlan Simsimben az alapvető érzelmektől haladnak az összetettebbekig.
Olyan tartalmat akartunk létrehozni, ami kiemelten foglalkozik a menekültek problémáival, de társadalmi helyzettől függetlenül minden gyerek számára vonzó lehet
– nyilatkozta a Guardiannek Scott Cameron, a Sesame Workshop vezetője. Hozzátette, igyekeztek biztosra menni, ezért a részek kidolgozásában részt vettek a régió oktatási szakértői és pszichológusok is. Az összes tanácsadó azt javasolta nekik, hogy az érzelmek azonosításával és azok kezelésével kezdjenek. Hiszen ha valaki nincs tisztában az olyan alapvető érzésekkel, mint a harag vagy a szomorúság, akkor a bonyolultabb érzelmekkel, például mások elfogadásával sem fog tudni megbirkózni. Éppen ezért az első évad feladata, hogy erős érzelmi alapot biztosítson a célközönségnek. Emellett a tervek szerint a színfalak mögött több ezer szakember fog ellátogatni a kórházakba és menekülttáborokba, hogy találkozzanak a gyerekekkel, és egyebek mellett egy-egy rész tanulságát is jobban elmagyarázzák nekik.
Azt szeretnénk, hogy az első évad elmerüljön a különféle érzelmek, például a frusztráció, a harag, a magány vagy a félelem azonosításában. Mindezt szórakoztatóan, anélkül, hogy a gyerekek megrémülnének ezektől a dolgoktól
– mondta Scott Cameron.
Basma, Jad és Ma’zooza
Az új széria három teljesen új szereplőt kapott, mindegyiküket a világhírű bábkészítő, a Sesame Workhsoppal régóta együttműködő Jim Henson alkotta meg. Ő javasolta, hogy egy azonos korú lány és fiú legyen a két főszereplő, két új barát, akik együtt kalandoznak. Előbbi a Basma, utóbbi a Jad nevet kapta. Az írók tervei szerint a két karakter nagyon különböző lesz, akik ugyanakkor kiegészítik egymást. Bár hivatalosan nem erősítették meg, erős utalások vannak rá, hogy Jad maga is menekült, aki gyakran szomorú, mert hiányzik neki valami a múltjából. A történet harmadik szereplője egy Ma’zooza névre hallgató kecske, aki a másik két szereplőhöz képest jóval fiatalabb, épp csak kezd rácsodálkozni a világra. Basma és Jad feladata, hogy gondját viseljék, ez részükről rengeteg türelemmel és toleranciával jár, aminek a fontossága így a nézőkhöz is eljut.
A gyerekek kapcsolódni tudnak ezekhez a történetekhez, mert érzik, hogy róluk is szól
– mondta Sherrie Westin, aki ígéri, meg fogják osztani az összes negatív és pozitív tapasztalatot, ami a műsor készítése során éri őket, mert az a céljuk, hogy az Ahlam Simsimmel egy olyan projektet hozzanak létre, ami nemcsak a Közel-Keleten lehet sikeres, hanem bárhol a világon, ahol menekült gyerekek vannak.
Az Ahlan Simsim Youtube-csatornája már évek óta létezik, több száz kurd és arab nyelvű videó lelhető fel rajta. Az új sorozat részei azonban csak az elmúlt napokban debütáltak.
Kiemelt kép:Riccardo Savi/Getty Images for Concordia Summit
