Huszonhét éve, 1993. február 15-én az egyesült államokbeli Moultrie-ben három fiatal betört egy családi házba, ahol egy 42 éves nő tartózkodott, akit a tinédzserek fegyverrel szexuális együttlétre kényszerítettek. A brutális erőszak után a nő kórházba került, a georgiai rendőrség pedig nyomozást indított az ügyben. Az áldozat nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, hosszú ideig kórházban volt. Közel tíz éven át tartó nyomozás kezdődött, amelynek során azt a DNS-mintát is felhasználták, amit a nő ruhájáról vettek.
A sértettel átnézették a környékbeli középiskolák évkönyveit, a nő több órán keresztül tanulmányozta a képeket, mielőtt rábökött két fiúra. Az egyik felismert diák az a Tyron White volt, aki az egész támadást irányította, az áldozat vallomása szerint ő volt az, aki az erőszak előtt fegyvert fogott rá. A másik felismert fiatal White barátja volt, csakhogy White tagadta, hogy azon az estén együtt követték volna el a bűncselekményt, helyette egy másik iskolatársát, Kerry Robinsont vádolta meg azzal, hogy segédkezett a betörésben és a nemi erőszakban. Fontos részlet, hogy a nő soha nem ismerte fel Robinsonban a támadóját, vagyis a bűnössége csak White vallomása miatt vetődött fel.
Hiányos bizonyítékok, húsz év
A nyomozás több megszakítás után végül a bűncselekményt követően kilenc évvel, 2002-ben zárult le. Robinson családja tagadta, hogy a fiatal fiú bármilyen módon részt vett volna a betörésben. A rendőrök azzal sem jutottak előrébb, hogy egyesével ellenőrizték az alibiket, mivel azok eredete egyik esetben sem volt hiteles, így nem maradt más megbízhatónak vélt támpontjuk, csak a sértett vallomása és a ruhájáról vett DNS-minták. A hatóságok által megbízott igazságügyi orvosszakértő a minták elemzése után kijelentette, hogy összesen négy ember DNS-e mutatható ki a sértett ruháján: magáé az áldozaté, Tyron White-é és még két emberé.
A bíróság többi közt a fent említett bizonyítékok alapján húsz év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Kerry Robinsont, akit bűnösnek találtak egyebek között fegyveres rablás és nemi erőszak vádpontokban. Felmerül a kérdés, hogy a bíróság hogyan ítélhetett el valakit, aki ellen (White vallomásán kívül) nem voltak közvetlen bizonyítékok, arról már nem is beszélve, hogy a DNS-teszt eredménye sem mutatta ki egyértelműen, hogy Robinson is részt vett volna az erőszakban.
Laikusként azt gondolnánk, hogy a DNS-tesztek képesek minden kétséget kizáróan bizonyítani valakinek a bűnösségét vagy éppen az ártatlanságát. Elméletben a DNS-analízis nem „szubjektív műfaj”, de a gyakorlat azt mutatja, hogy sokszor nagyon is az. A DNS-minták megítélése ugyanis egy szakértő feladata, akinek el kell döntenie, hogy a mintákból kinyert adatokat miként értelmezi. A statisztika azt mutatja, hogy egy adatsort a különböző orvosszakértők sokszor eltérő szempontok alapján elemzik. Ezért történhet meg az, hogy a bűncselekményeknél több tesztet is elrendelnek, hogy a lehető legtöbb szemszögből megvizsgálják az ügyet. A baj ezzel csak az, hogy sokszor a szakemberek sem tudják függetleníteni magukat, magyarán hajlamosak a szubjektív döntéshozatalra – írja a DNS-vizsgálatok torzításával foglalkozó, fent is hivatkozott tanulmányában dr. Greg Hampikian, a Boise Állami Egyetem munkatársa, biológus.
Az esetet vizsgáló orvos szakvéleményében azt írta, bár egyértelműen nem mutatható ki Kerry Robinson DNS-e az áldozat ruháján, teljességgel az sem zárható ki, hogy nem az övé az ismeretlen DNS. A georgiai állami bíróságon 2002-ben ez alapján hoztak ítéletet, Robinson az egyértelműen bűnös Tyron White vallomása és a fenti orvosszakértői vélemény alapján kapott húsz év letöltendő börtönbüntetést.
Szakértők harca
Dr. Hampikian torzításról írt tanulmányában foglalkozott konkrétan Robinson esetével is. A bűncselekmény után összegyűjtött és a gyanúsítottaktól beszedett mintákat elküldte tizenhét elemzőnek, hogy döntsék el, a férfi részt vett-e az erőszakban. A tesztek érdekes eredményt hoztak: tizenkét szakértő felmentette Robinsont, négy nem tudott biztos döntést hozni a minták alapján, egy pedig a bíróság eredeti ítéletéhez hasonlóan bűnösnek találta a férfit. Hogy szemléltesse, mennyire szubjektíven értelmezhetők ezek az adatok, Hampikian 2012-ben ellátogatott egy georgiai újság szerkesztőségébe, ahol négy újságírótól vett mintát. Az eredményeket a 2002-es tárgyalás szempontrendszere szerint értékelte ki, az eredmény pedig az lett, hogy a tett színhelyén talált ismeretlen DNS-hez mind a négy újságírónak köze lehet. Ezeket az eredményeket a tanulmánnyal együtt bemutatták a georgiai állami bíróságnak.
Robinsonnak tehát elméletben esélye nyílt volna a szabadulásra 2012-ben, de akkor még nem tudták őt kihozni a börtönből. Az igazság pillanata nyolc évvel később, idén január 8-án jött el, amikor a férfi már tizenhét évet leült a húszéves büntetéséből. Az állami bíróság végül azért változtatta meg a döntését, mert 2018-ban egy olyan elemző szoftverre váltottak, ami képes a legkisebb, legrosszabb minőségű mintából is megállapítani, hogy a gyanúsított DNS-e található-e a helyszínen, vagy sem. Hampikian végül elérte, hogy egy teszt kedvéért futtassák át ezen a szoftveren az 1993-ban vett mintákat. Ez a teszt egyértelműen megállapította, hogy Robinson nem volt a helyszínen, amikor a nemi erőszak történt, magyarul ártatlanul töltött börtönben majdnem két évtizedet.
Bár Georgia állam 2018-ban váltott a fent említett szoftverre, mégis több mint egy éven keresztül kellett győzködni a bíróságot, hogy vizsgálják meg újra Robinson ügyét. Erre végül 2019 szeptemberében került sor, ekkorra születtek meg a felszabadító eredmények. A férfi történetét az a Georgia Innocence Project karolta fel, amelynek célja, hogy ártatlan, tévesen elítélt embereket hozzanak ki a börtönből. A nonprofit szervezetnek valószínűleg lesz is dolga a közeljövőben, mivel az új DNS-elemzésnek köszönhetően rengeteg ügyet tárgyalhatnak majd újra.
Ártatlanul börtönben
Robinson esete közel sem egyedülálló. Az Egyesült Államokban egyre többen próbálnak meg segíteni azoknak az elítélteknek, akiknek az ügyében hasonló eljárás keretein belül született döntés. Bizonyos szempontból hasonló történet van kibontakozóban Texas államban: Lydell Grant a vád szerint 2010-ben Houston külvárosában, egy bár mögött több késszúrással megölt egy 28 éves férfit, amiért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.
Összesen hat szemtanú is felismerte a 42 éves Grantet, így a bíróság egyértelmű döntést hozott. Az Innocence Project of Texas (egy georgiaihoz hasonló szervezet) azonban elérte, hogy a férfi ügyét újratárgyalják. A bíróság a bemutatott DNS-tesztek alapján felmentette Grantet, aki tavaly év végén el is hagyhatta a börtönt. Az eljárásnak ezzel azonban nem lett vége, az új eredmények alapján elfogták a tényleges elkövetőt, a 41 éves Jermarico Cartert, aki az elmúlt éveket Granttel ellentétben szabadlábon töltötte.
Forrás: georgiainnocenceproject.org/ajc.com/CNN