A vas szervezetünk működésének számos területén játszik jelentős, mondhatjuk létfontosságú szerepet. Vörösvérsejtjeink hemoglobinjának, szív- és vázizmaink mioglobinjának fontos alkotóeleme, nélküle az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez. Összetevője több fontos enzimnek, és a sejtjeink energiatermelő folyamataiban is nélkülözhetetlen. Vagyis a szervezet életképességéhez alapvetően fontos a kellő mennyiségű vas jelenléte. Ezért is lényeges, hogy megfelelő mennyiségű vasat vigyünk be a szervezetünkbe, és emiatt baj, ha a szervezet vasellátottsága romlik.
Ha a vashiány tartósan fennáll, vasraktáraink kiürülnek, és ez a folyamat vashiányos vérszegénységhez vezet. A vashiányos vérszegénység, azaz vashiányos anémia még manapság is népbetegségnek számít, még a fejlett országokban is. Sok esetben a megváltozott, egészségtelenebb táplálkozási szokások is felelőssé tehetők kialakulásában. A menstruáló nők különösen veszélyeztetettek, erősebb vagy gyakori és rendszertelen menstruáció esetén egyaránt.
Hogy alakulhat ki vashiány?
A vashiánynak számos oka lehet, ezek egyike a fentebb említett nem megfelelő táplálkozás. Ezt is érdemes azonban több részre bontani: van, aki azért lesz vashiányos, mert nem engedheti meg magának a vasban gazdag, egészséges élelmiszerek fogyasztását, míg mások azért, mert olyan egészségtelenül esznek, hogy nem visznek be elegendő mennyiséget szervezetükbe ebből a nélkülözhetetlen nyomelemből. Vegánok és vegetáriánusok körében gyakori a vashiány, mivel a hem-tartalmú húsok mellőzése vashiányhoz vezet.
Vashiány alakulhat ki különböző gyógyszerek szedése során (például a refluxra kapott savlekötőknél), illetve okozhatják krónikusan fennálló betegségek is.
Akkor is vashiányos lehet a szervezet, ha ugyan elegendő vasat fogyaszt valaki, de valami miatt a vasigénye hirtelen megnő. Csecsemőknél, gyermek- és serdülőkorban, továbbá terhesség és szoptatás alatt, valamint a menstruáló nőknél körében is igen gyakori a vashiány. Fokozott a vasigény a rendszeres véradóknál, aktív sportolóknál és mindenkinél, aki valamilyen okból vért veszít.
A vashiány, ha hosszabb távon fennáll, vashiányos vérszegénységhez vezet. Ekkor már kimerülnek a szervezet vasraktárai, és a vérképzés is zavart szenved. Kevesebb vörösvérsejtet termelünk, és ezek hemoglobin-tartalma is alacsonyabb lesz. Kezelés nélkül a vérszegénység súlyos panaszokat, nagyfokú fáradékonyságot, gyengeséget, nehézlégzést, szívműködési zavarokat okoz, hatása tulajdonképpen minden szervünket érinti. Gyerekeknél előfordulhat szellemi elmaradottság is, lelassulhat a gyermek fejlődése, és ez később sem mindig rendeződik maradéktalanul.
A legtöbb esetben szerencsére a megelőzés és a kezelés is egyszerű
A vashiányt legkönnyebb megelőzni, mégpedig megfelelő vaspótlással. A már kialakult vashiányt, vagy a vashiányos vérszegénységet egyszerűbb esetben szájon át szedhető vaspótló gyógyszerekkel kell kezelni, súlyosabb esetben azonban akár intravénás vaspótlás is szükségessé válhat. Ezért fontos, hogy gondoljunk rá, előzzük meg a problémát, vagy időben ismerjük fel a vashiány okozta tüneteket, és kezdjük el a vaspótlást! Érdemes figyelni az olyan tünetekre, mint a fokozott fáradékonyság, csökkent terhelhetőség vagy a hajhullás, fejfájás, sápadtság, koncentrációs zavarok, körömtünetek stb.
Aki a fentebb említett, a vashiány fokozottabb kockázatának kitett csoportok bármelyikébe tartozik, annak tanácsos rendszeresen vaskészítményt szednie a megelőzés végett, illetve a már kialakult, enyhébb vashiány is megfelelő kezelést, azaz vaspótlást igényel!
