Ha körbenézünk mai társadalmunkban, minden bizonnyal feltűnhet, hogy a hagyományosnak számító családmodell átalakulóban van. Míg sok ideig az anya-apa-gyerek felállás számított az egyértelműnek, a trendek azt mutatják, hogy egyre jellemzőbb a társadalomban az egyedülálló szülők jelenléte.
Már elég régóta átalakulóban a klasszikus családok modellje, sokkal nagyobb az egyszülős családok száma, mint amennyire ők megjelennek a közgondolkodásban, a társadalomban. Ez többletterheket jelent az aktívan nevelő szülő számára, és jellemző, hogy a nagyszülői szintről, vagy közelebbi ismerősök köréből kell további erőforrásokat aktivizálni a gyerekről való gondoskodáshoz. Magyarországon minden második házasság válással végződik, és a statisztikák szerint minden harmadik gyerek megtapasztalja az évei során, hogy a szülők szétköltöznek, vagy elválnak, netán bekerül egy mozaikcsaládba
– mesélte nekünk az átalakulással kapcsolatban dr. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő.
„A mozaikcsalád a másik fontos jellemző, amit látni kell, tehát különböző almokból, vérségi kapcsolatokból származó gyerekek élnek együtt felnőttekkel. Egy másik erős trend, hogy a nagyszülővel, dédszülővel egyre távolabbi a kapcsolata a gyerekeknek, egyre gyakoribb forma a nukleáris család a költözések, a társadalmi mobilitás, és a külföldre költözés miatt. Ez rengeteg feladatszervezéssel jár. Ha nincsenek digitális eszközök, sokkal nehezebb kapcsolatot tartani, bevonni azokat a családtagokat, akik fizikailag nem elérhetők”- mondja a szakember.
Az eszközök és az internet segítségével ráadásul az egyedülálló szülő csomó ügyintézési, logisztikai feladatot megoldhat. Elég arra gondolni, hogy a házhoz szállításos lehetőségek miatt elvégezheti a nagybevásárlást a neten, befizetheti a számláit, utánanézhet, hogy milyen szolgáltatásokat vehet igénybe a környéken, hol szerezhet gyógyszert.
A távolság új kihívás
Ahogy Gyurkó is kiemelte: ezekben a nevelési folyamatokban rengeteget segíthet a nagyszülő is, az idősek egyébként is szívesen veszik ki részüket a gyereknevelésből, unokázásból. Ám az említett atomizálódó családok, költözések miatt akadály lehet a fizikai távolság.
Ennek leküzdésében régen a posta, a vezetékes telefon segített. Az internet, az ingyenes csevegőappok, csetalkalmazások viszont képesek sokkal gazdagabbá, személyesebbé tenni a távolról történő kommunikációt. Gyurkó szerint a külön élő, akár másik országban élő családtagok esetében különösen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a kapcsolatot ápoljuk, fenntartsuk, ezért lehet érdemes az idősebbeket is bevonni az eszközök használatába. Ezzel enyhíthető az esetleges magányosodás is, ami az egyedül élő idősek számára kihívást jelenthet.
Az egészségi állapot a régi időkhöz képest sokkal hosszabb ideig lehetővé teszi a szépkorúaknak, hogy társaságba járjanak, közösségi életet éljenek. Nem csak a családtagjaikkal, hanem kortársaikkal is kapcsolatot tudnak tartani, ebben a tekintetben mindenképpen nagy jelentősége van a tereknek, és a digitális közösségi tereknek is. Attól is függ, mi jelenti az érzelmi biztonságot vagy támogatást az időseknek. Minél nagyobb a fizikai távolság, annál tudatosabban kell törekedni arra, hogy az érzelmi kapcsolódás fenn tudjon maradni, ápolni lehessen
– fejtette ki a szakértő.
Ugyan a nyugdíjasok lassabban kötnek át dolgokat, – nem egy leküzdhetetlen lépcsőfok az eszközhasználat elsajátítása, amiben a fiatalabb generáció tagjai minden bizonnyal hatalmas lelkesedéssel és alapos tudással vértezhetik fel a nagyszüleiket, ha ők ebben a segítségüket kérik.
