24 éves vagyok, majdnem három éve élünk együtt a párommal, született egy gyerekünk is, aki most hathónapos. A párommal tíz hónapja nem szexeltünk, mondván, hogy fáradt, mert sokat dolgozik. Eközben a telefonján megláttam, hogy szexoldalakat néz, köztük leszbikus és családi szexet is. Elsőre tagadta, majd nehezen, de bevallotta, hogy ezekre önkielégít. Azt is mondta, hogy nem mostanában nézte, hanem amikor szültem, mert utána nem lehetett szexelnünk. Tudom, hogy nem igaz, mert az előzményben ott állt, hogy pár napja is nézte. Ő persze tagadja, hogy családi szexet is nézett volna. Szexpartner oldalt és randioldalt is találtam a telefonján, erre azt mondja, ő ilyet nem keresett. Ő volt felháborodva és kiabált velem, kirángatta a kezemből a telefont, közben szorongatott. Tudom, hogy titkol még valamit, volt már ilyenre példa a kapcsolatunk elején is. Egyszer azt is megláttam, hogy önkielégít, de tagadta. Érzem, hogy már nem tetszem neki. Teljesen eltiporta a nőiességem, kiábrándultam belőle és úgy érzem, már nem szeretem.
Az olvasói levél Emmától érkezett hozzánk, neki is másik nevet adtunk, hogy senki más ne ismerje fel a személyét. Nehéz helyzetet teremthet, ha kiderül, milyen pornót néz a partner, és az sem jó, ha szexuális élet évente csak egyszer van. Ez a kettő együtt függőségre is utalhat.
Mit lehet tenni?
Mindig nagyon nehéz olyan olvasói levélre válaszolni, ahol valaki azt írja, hogy a hatodik érzékének engedve belenézett a partnere telefonjába, sőt, odáig is elment, hogy az előzményeket is megnézze. Sajnos ez valóban olyan dolog, amivel nagyon csúnyán megsérthetjük a másikat, és ha előkerül a vitákban ez a téma, akkor parttalanná válhat, hiszen a partner joggal védekezhet azzal, hogy egyáltalán nincs privát tere, hogy állandó ellenőrzés alatt van. Ez egyetlen egy ember számára sem egészséges környezet. Olvasónk kétségbe van esve, elvesztette a hitét, a szerelmet, és nem tudja, hogyan tovább, úgy érezheti, mintha megcsalták volna – legalábbis a levélből erre lehet tippelni.
A szituáció kellemetlen mindenkinek, lehetséges, hogy a férfi részéről pornófüggőség és agresszió (az, hogy szorongatta olvasónkat, amikor vitáztak) áll a háttérben. Mindketten fiatalok, mégis, komoly kapcsolatban élnek, gyerekkel, tehát a felelősségvállalás mindkettejük életében jelen van. Annak, ha valaki a pornóval sokkal többet foglalkozik, mint a társával, oka van, és ez nem feltétlenül az, hogy a párkapcsolatban nem elég neki a szex, vagy hogy nem tartja elég szexinek a társát. Általában stresszlevezetésként használják sokan, szorongásukat, a feszültséget csökkentik a maszturbálással. Mivel ez összekapcsolódik a pornóval, idővel minden egyes pornónéző számára kevés lesz az inger, és egyre durvább kategóriák szükségesek majd ahhoz, hogy kiváltsanak bármilyen izgalmat. A megszokás hamar függőséggé válhat, és ez bizony a partnerkapcsolatban is megmutatkozik. Ha valaki naponta akár egy órát is ezzel tölt, és alig várja, hogy ezt csinálja, ha a szexuális élete nulla, akkor gond van.
A férfinek mindenképpen segítségre lenne szüksége, egyrészt, hogy megtanulja, mi a bántalmazás a kapcsolatban, és az mennyire mérgező. Olvasónk számára is szükséges a segítség, olvasónk levele féltékenységről és bizalomtörésről szól – ezeket akár a környékbeli szakrendelőben egy pszichológussal is meg lehet beszélni, és azt is el kell mondani, ha volt több testi bántalmazás, pofon vagy fenyegetések. A hazugságok, amivel a társa igyekszik fenntartani a látszatot, hogy képes megfelelni az elvárásoknak, rosszul esnek olvasónknak, ez érthető, azonban ez a párkapcsolat mérgező környezet mindenki számára. Született egy baba, aki féléves, és bármi is történjék, a gyereknek szüksége van az édesapjára és az édesanyjára is. Ez már nem az a szituáció, mint amikor gimiben járunk valakivel, hanem jóval fajsúlyosabb. A gyerek érdekében fontos lenne meghozni a tényleges döntést: együtt vagy külön? Ha együtt, akkor célszerű lenne mihamarabb megkeresni egy terapeutát, hiszen olvasónknak a féltékenységgel muszáj lenne foglalkozni és minimálisra visszaszorítani. A partnernek pedig a pornófogyasztási szokásai miatt lenne szükséges segítségre.
Az önkielégítés a párkapcsolatban teljesen normális. Vannak, akiknek minden nap szükségük lenne a szexre, viszont a partner beéri kevesebbel is. Ilyen helyzetben a maszturbálás segíthet. A férfiaknál az önkielégítésnek van egy olyan oldala is, amiről szükségszerű beszélni: a prosztatából távozó spermának rendszeres időközönként ürülnie kelle, ezzel megakadályozható a prosztatagyulladás, sőt, a már meglévő prosztatagyulladásnak is az a jó, ha távozik a szervezetből a gyulladt váladék (ezért csinálják az urológusok a prosztatamasszázst, ami fájdalmas, de igen hasznos). Ha tehát bárki maszturbálni látja a társát véletlenül, akkor ne szólja meg érte, esetleg ha olyan a helyzet, ajánlja fel, hogy segít befejezni, vagy diszkréten zárja be az ajtót, és hagyjon privát teret a társának.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
