Élet-Stílus

Ha ő nincs, lehet Gordon Ramsay és Jamie Oliver sem lenne sztárszakács

Az Egyesült Államokon kívül kevésbé ismert sztárséf, Alton Brown a 90-es évek végén a gasztromédia térnyerésének egyik úttörője volt. Teljesen átértelmezte a főzőműsorok tematikáját, úgy csinált az egészből kicsit kínos, de azért vicces kocka showműsort, hogy az nem lett szakmaiatlan, vagy kevésbé informatív. A Good Eats a kétezres években letarolta Amerikát, a műsor szeptember elején, csaknem hét év után tért vissza a képernyőkre.

Bár Alton Brown Los Angelesben született, egész fiatalkorát mégis az ország másik felén, Georgia államban töltötte. Az édesapja a helyi WRWH rádióállomás tulajdonosa volt, de publicistaként a White County News című lapnál is dolgozott. Brown gyerekkorát nagyban meghatározta, hogy médiás közegben nőtt fel: a középiskola után a University of Georgia filmes szakának dráma tagozatán diplomázott.

Ez a képzettség Brown összes műsorán érződik, aki végül elég nagy kanyarok után került a gasztronómia közelébe. A most 57 éves séf pályája operatőrként kezdődött, de nem főzőműsorokat készített, hanem filmeket és zenés videókat. Brown tehetségét jól mutatja, hogy dolgozott együtt az R.E.M.-mel is, az együttes The One I Love című dal klipjét például kreatívként és kamerásként jegyzi. Brown egyébként maga is zenél, rendszeresen turnézik a róla elnevezett Alton Brown Trio nevű formáció tagjaként. A séf érdeklődési köre elég széles: szenvedélyesen gyűjti az órákat, szeret motorozni, de pilótavizsgája és két kisrepülőgépe is van.

Brownt már fiatalon is érdekelte a gasztronómia, de eleinte csak hobbiként foglalkoztatta a főzés. A 90-es években aztán úgy döntött, hogy profi lesz, állítása szerint azért, mert akkoriban nem voltak megfelelő minőségű főzőműsorok. Brown tudta, hogy nem elég, ha van elképzelése a műsorgyártásról, a sikerhez profi szakáccsá is kell válnia. Hogy elérje a megfelelő szintet, beiratkozott a New England Culinary Institute-ba, hogy megértse és átlássa a főzés mögöttes folyamatait.

Fiatalként a középiskolában vagy az egyetemen soha nem voltam túl szorgalmas, és akkor még finoman fogalmazok. Ez most más volt, itt tudtam, hogy mit akarok csinálni és mindent bele is adtam.

– emlékszik vissza az amerikai Montpelier-ben töltött időszakra. Brown 1997-ben szerzett diplomát, utána nem vesztegette sokáig az időt: a kapcsolatai révén mindössze egy év alatt összegründolt egy műsort magának, így indult el az aztán 12 éven keresztül futó Good Eats.

Kínosan vicces, furán jó

Brown igazából kivételesen nem volt nagyképű, amikor azt mondta, unalmasnak találta az akkori főzőműsorokat, ezért úgy döntött, hogy sajátot készít. Akkoriban még közel sem volt olyan kiforrott a gasztrotainment, mint manapság. Ez persze nem azt jelentette, hogy nem voltak akkoriban jó műsorok, csak a hangsúly általában a tudás átadásán, mintsem a szórakoztatáson volt. Brown ezzel szemben inkább olyannak képzelte el a saját koncepcióját, mint egy ismeretterjesztő adást, ami nem érdekes fizikai kísérleteket mutat be, hanem megmutatja, hogyan kell tökéletes brownie-t sütni vagy úgy megborsozni a sültet, hogy ne álljon görcs a csuklónkba.

A Good Eats egyik legviccesebb eleme egyébként a barkácsolás és a konyhai eszközök újrafeltalálása volt. A 90-es években (pláne a tévében) senki nem gondolt arra, hogy összetákoljon egy fúrót és klasszikus borsőrlőt, de Brownnak igen, és az emberek annyira szerették az ötletet, hogy sokan otthon is kipróbálták.

A műsor tele volt ilyen és ehhez hasonló apróságokkal, de maga a történetmesélés módja is viszonylag volt. A főzőműsorok akkoriban ritkán készültek mozgó operatőrrel, a Good Eats ebben is egyedi volt, mivel a séfet főzés közben rendszerint egy kamera követte végig. Ettől az egész műsornak olyan hatása lett, mintha egy okoskodó, de jó szándékú ismerős áthívott volna magához, hogy megtanítson minket főzni. Brown kínosan ügyelt arra, hogy ne legyen maníros, ne áradozzon, hanem legyen köznapi, egyszerű és érthető.

Soha nem akart túl nagyot mondani mégis mindenki megjegyezte, amiről magyarázott. A Good Eats sokszor tele volt irodalmi, filmes és popkulturális utalásokkal Orwelltől kezdve a Monty Pythonon át egészen a Muppet Showig. Az átvezetőkben olykor felbukkantak visszatérő karakterek, sokszor rövid, előre megrendezett pérbeszédek váltották egymást, amik olykor egészen kínosak voltak, de azt az érzést keltették a nézőben, hogy maguk a szereplők is tudják, túltolják kicsit.

A műsor ennek ellenére, vagy talán épp ezért olyan nézhető volt, hogy még akkor is mindent megjegyeztek belőle a nézők, ha egyáltalán nem szerették.

A VOX újságírója például azt írja, igazából kedvelte Alton Brownt, még akkor is, ha mások előtt kicsit kínos lett volna ezt felvállalni. A műsor dinamikája és egyedi stílusa miatt sokan úgy gondolják, hogy a Good Eats talán minden idők legjobb főzős műsora volt, ami tényleg úgy tanított meg főzni, hogy közben szórakoztatott is. Hét évvel az utolsó epizód után idén szeptemberben új részekkel jelentkezik a műsor, íme, egy rövid előzetes:

Alton Brown a főzőműsorok azon időszakában újított nagyot a műfajon, ami aztán jó időre meghatározta a gasztromédia irányvonalát. A Good Eats fontos része volt a 90-es évek végi tévés műsorfolyamnak, amelyből aztán olyan sztárok nőtték ki magukat, mint Jamie Oliver vagy Gordon Ramsay.

A Good Eats: The Return (utalás a hasonló hangzású Twin Peaks harmadik, azonos című évadára – a szerk.) sajnos az amerikai Food Network hálózatán látható, de a csatorna YouTube-ra folyamatosan pakol fel részleteket az adásokból, ahol egyébként a korábbi részek is elérhetők.

Borítókép: Alton Brown YouTube

Ajánlott videó

Olvasói sztorik