A legtöbb allergiás tünet kezdetben sok hasonlóságot mutat a megfázáskor tapasztalható panaszokkal, de nem kell hozzá komoly tapasztalat, hogy az ember maga is helyesen értelmezze a jeleket: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, bevörösödött, könnyező, viszkető szemek.
Az allergia pontos kiváltó okát nem ismerjük, genetikai tényezők, környezetszennyezés, netán a túl steril környezet együttes hatását sejthetjük a háttérben. A lényeg, hogy komplex kezelést kíván, amelynek részét képezik a helyileg alkalmazott tünetenyhítő készítmények.
Koncentráljunk most a szemre, azon belül is az akár károsodást előidéző szemszárazságra.
A könny önvédelem
A látószervünkbe kerülő allergén anyagok gyulladást idéznek elő a kötőhártyában, ami a hajszálerek tágulatát eredményezi. Folyadék kerül a szövetekbe, és kialakul az allergiás kötőhártya-gyulladás.
Tünetei az égő, viszkető, kivörösödött és könnyező szemek, de ha a kötőhártya-gyulladás allergiás eredetű, akkor nem fertőz, és kevésbé fájdalmas, mint ha fertőzés váltotta volna ki.
Maga a könnyezés egyébként zavaró, de egyben hatékony önvédelmi reakció: a könny úgy próbálja kimosni az irritáló anyagokat a szemből, ahogy az egri nők öntötték nyakon forró vízzel a falra hágó törököt.
A szemszárazság
Nagyon gyakori, de kevésbé jól azonosítható tünet viszont a szemszárazság. Már csak azért is érdemes foglalkozni vele, mert hosszabb távon súlyosabb következményeket okozhat, a szaruhártya maradandó károsodásával járhat.
Az ember – főleg ha közben az allergia tucatnyi hatásával küzd – leginkább annyit érzékel, hogy valami nincs rendben a szemeivel: szúró, égető, idegentest érzés, irritáció, viszketés, gyakran kivörösödik, fáj, csíp és viszket. Sőt, megtévesztő módon még fokozott könnytermelés is jelezheti a szem kiszáradását.
Könnyfilm
Ha a száraz szem okát keressük, a szemgolyónk felszínét borító úgynevezett könnyfilmmel kell megismerkednünk: nevéből is adódóan vékony réteget képez a szemünkön. Pontosabban három réteget, ezek együtt védik a szemfelszínt a különböző fertőzésektől, biztosítják oxigén- és tápanyagellátását, illetve nedvesen tartják látószervünket.
Fontos, hogy a megfelelő, egyenletes könnyfilm hozzájárul a látás élességéhez is, minden pislogásnál újjáépül. Szemszárazság akkor jelentkezik, ha ez utóbbi nem történik meg tökéletesen, vagy a könnyfilm minősége, illetve mennyisége nem megfelelő.
A háttérben számtalan tényező állhat, az allergiás kötőhártya-gyulladás csak egy a sok közül, a legtöbb esetben az alapbetegség kezelésével szüntethető meg. Rendkívül gyakori egyébként, a lakosság 5-30 százaléka érintett, népbetegségnek is nevezhetjük.
Szemcsepp és orvos
Szemszárazságra recept nélkül kapható műkönnyek, szemcseppek állnak rendelkezésre, külön kaphatók allergia esetén használandó szerek. Ezek általában antihisztamint tartalmaznak, a „nedvesítés” mellett csökkentik a vérbőséget, a viszketést, azaz magát az okot próbálják megszüntetni.
A szemszárazságot nagyon is ajánlott komolyan venni, és nem csak a szaruhártya fent említett esetleges károsodása miatt. A szemszárazság rontja a látásélességet, ezért mindennapi életünket is megnehezíti a vezetéstől az olvasásig, emellett lelki állapotunkra is hatással lehet.
Hosszabban fennálló allergiás tünetekkel pedig mindenképp forduljunk orvoshoz, mert a leghatékonyabb segítség bármilyen tünetre az időben megkezdett, szakember által előírt komplex kezelés.