Szexuálterapeutaként sok párral találkozom, akikben felvetődik a kérdés, passzolnak-e egymáshoz az ágyban, és ha nem, akkor azon lehet-e változtatni, vagy másik partner után kell-e nézni. Sokszor ez a kérdés akár 10-15 év házasság és több gyerek születése után vetődik fel, leginkább amiatt, mert az egyik fél több szexre vágyna. A másik oka az, hogy valamelyikük máshogy csinálná, mint eddig. Az is rendszeresen felmerül, hogy a többre, másra vágyó partner évekig arra várt titokban, hogy majd valami megváltozik, hogy képes lesz a partnerére szerelemmel hatni annyira, hogy máshogy viselkedjen a szexben. Ezek a problémák elkerülhetők abban az esetben, ha már a kapcsolat elején, a szenvedélyes időszakban tisztán látjuk, mennyire passzolunk egymáshoz. A szexuális különbségek már az első hónapokban megmutatkoznak.
Milyen gyakran kívánjuk a szexet? És a partner?
Az egyik legfőbb oka az elégedetlenségnek a szex mennyisége. Ez egyénenként változó tényező, függ attól, hogy kinek milyen a motivációja, mekkora a libidója. Ideális lehet az a szexuális élet is, ha mindketten maximum háromhavonta vágynak a szexre, és azt meg is élik együtt. Az is ideális lehet, ha mindketten naponta akarják egymást.
A megváltozott élethelyzet is hatással lehet a szexuális életre, az anyagiak, az egzisztenciális válság, egy új munkahely, egy közeli hozzátartozó halála vagy a gyerekek születése is ilyen. Amennyiben a libidó megváltozik, és tartósan alacsony szinten van, több hónapon, legalább fél éven keresztül nincs szex, akkor érdemes szakemberhez fordulni a megoldásért.
Mennyire élvezetes a szex?
Párterápián sok esetben kiderül, hogy az egyik fél inkább másmilyen stílusban élvezné a szexet, mint ahogyan csinálják. Vannak, akik tökéletesen érzik magukat a misszionárius pózban egy életen át, és nem kérnek mást, de vannak, akik szájpecekkel és pofozással élveznék jobban a szexet. Ha két ennyire eltérő szexualitású ember találkozik, joggal érezhetik azt, hogy nem ugyanazt a nyelvet beszélik, és ezt nehezen fogják tudni összeegyeztetni.
Akadnak olyan párok is, akiknél az a gond, hogy az egyik fél hárítja a szexet és inkább önmagával éli meg, de azt nagyon boldogan. Ez is okozhat párkapcsolati gondokat, hiszen az elutasított fél csak azt látja, hogy a másik mégis kívánja a szexet, csak nem vele. Ilyen esetben is szakember segíthet abban, hogy a szexuális élet teljes legyen.
Milyen gyakran érzed kényszernek, szükségszerűnek a szexet?
„Én többet takarítok és minden este vacsorát főzök, cserébe azért, hogy te többet akarj velem szexelni” – ezt a fajta önáltalást úgy is hívják, hogy rejtett szerződés. Minden párkapcsolatban köttetnek ilyen jellegű rejtett szerződések, amik kimondatlanul ott vannak a mindennapokban. A szex sok párnál ilyen, az egyik fél önmagával alkut köt valamiben, cserébe elvár valamit a másiktól, jelen esetben szexet. Annak ellenére, hogy nem beszélik meg egymással, mit miért tesznek, és mit várnak el egymástól, a másik fél nagyon jól tudja, mire megy ki a játék, és időnként enged, hagyja, hogy megtörténjen vele a szex.
A megoldás nem az, hogy akkor egymás fejéhez vágják a sérelmeket, hanem az, hogy mindketten magukba néznek, és őszintén megkeresik a választ arra, valójában milyen gyakran kívánják meg egymást, és milyen mértékben képesek átadni magukat a testiségnek.
Elégedett vagy-e a kezdeményezés módjával?
A szerelmi kapcsolatok első időszakában spontán jön a kezdeményezés, többnyire alig emlékszünk arra, ki kezdte az első csókot, csak azt tudjuk, hogy hol történt és melyik napon. Ez a fajta spontán egymásnak esés sajnos eltűnhet a hétköznapokból, és az évek alatt annyira elkopik, hogy akár három év együttlét után is azért áll a szexuális élet, mert valójában a kezdeményezéssel és a spontán szexszel van a probléma – szexterápián ilyen párokkal is találkozni. A spontán szex mint olyan, a hosszú távú kapcsolatokban, házasságokban nem feltétlenül úgy működik, ahogyan kamaszkorunkban, egyrészt azért, mert az ember lusta, és ha már van hol csinálni, akkor megelégszik az ággyal. Szemben a kamaszévekkel, amikor nem volt hol, nem volt ágy, és a kreativitás oldotta meg a gondot.
Találkoztam már olyan házaspárral akiknél a férj úgy adja tudtára a feleségnek, hogy kívánja, hogy a fenekére csap mosogatás közben, és elvárja, hogy ezt a feleség kezdeményezésnek vegye. A feleség pedig kiakad, hogy mit csapkodja, megijeszti és zavarja ez a helyzet, kiakad és rászól a férjére. Ezt a férj pedig egyenesen elutasításnak veszi. Érdemes tehát a kezdeményezés módját is átgondolni, esetleg rákérdezni egymásnál, miből tudná a másik, hogy szexre vágyunk, hogyan éreztessük egymással, hogy vágyunk egymásra.
Amikor a szexben nincs meg a kellő összhang, azt legbelül mindenki tudja. Ennek egyértelmű tünete, ha bűnösnek érzi magát valaki azért, mert a szex miatt legszívesebben véget vetne a kapcsolatnak. Ezek a fajta érzelmek és az esetleges szakítások elkerülhetők azzal, ha őszintén beismerjük magunknak, nem feltétlenül a szexualitás tartja össze a kapcsolatot, és hogy ami elromlott, azon képesek vagyunk együtt változtatni. A szexuális kompatibilitás összetett téma, és javítható, hiszen az életben semmi nem működik 100%-osan.
Kiemelt kép: iStockphoto
