Erőlködés, túlzott nyomás az ereken – ezek az aranyér kialakulásának és kiújulásának legfőbb okai. Jogosan hibáztatjuk érte székelési szokásainkat, étrendünket és az elhízást, így a megoldás is adja magát: életmódbeli változtatások.
Aranyérnek a végbél alsó szakaszán elhelyezkedő érköteget nevezzük: olyan kis „érpárnáról” van szó, amely nagyon fontos szerepet tölt be a végbél működésének szabályozásában, szivárgásmentes lezárásában. Különböző okokból ez az érköteg megduzzadhat, kitüremkedhet, és ez nem más, mint a vérzéssel, viszketéssel, fájdalommal járó aranyérbetegség.
Kezdeti stádiumban az aranyér viszonylag egyszerűen és hatásosan kezelhető receptre vagy akár anélkül is kapható készítményekkel, de ha kialakulásának okait nézzük, mind a megelőzés, mind a gyógyulás egyik legfontosabb eszköze a megfelelő életmód kialakítása.
Az aranyérbetegséghez ugyan a kötőszövetek öröklött gyengesége vagy például a terhesség nagymértékben hozzájárul, a legtöbb rizikófaktor azonban mégis inkább a helytelen életmódban keresendő. Például:
- · helytelen étkezési szokások: zsíros, fűszeres, alacsony rosttartalmú ételek, illetve alkohol fogyasztása, valamint az elégtelen folyadékbevitel
- · székrekedés, a kemény széklettől való megszabadulás érdekében kifejtett erőlködés
- · ülőmunka, testmozgás hiánya
- · elhízás
- · nem megfelelő higiénia
A felsorolás gyakorlatilag magában foglalja a tennivalókat is, hiszen talán az első kivételével nemcsak aranyér kapcsán, hanem számos népbetegséggel összefüggésben felmerülnek. Nézzük hát a miérteket.
Rost és víz a „jó” székletért
A legérdekesebb talán a széklet kérdése, főleg hogy ez az aranyér betegség kialakulásának egyik leggyakoribb oka. Egyre több feldolgozott, rostban szegény, sok finomított szénhidrátot tartalmazó ételt veszünk magunkhoz, ami számos káros hatása mellett renyhe bélmozgást idéz elő. A széklet kiszárad, besűrűsödik, „belénk sül” – ahogy a hétköznapokban a székrekedést említjük.
Ilyenkor kész tortúra vár a WC-n ülve, ami rengeteg és gyakran eredménytelen erőlködéssel jár. Az erőfeszítés viszont fokozza a végbélkörnyéki erek nyomását, könnyen kialakul az aranyérbetegség. Könnyebbséget a rostban gazdag étrend jelenthet, a rostok ugyanis normalizálják a széklet állagát, fokozzák az ürítés gyakoriságát, ezáltal csökkentik a végbél terhelését. Ajánlott például a teljes kiőrlésű gabona, olajos magvak, zöldségek és gyümölcsök gyakori fogyasztása. Ám a ló túloldalára sem szabad átesni, mert a „túl sok rost” ugyancsak székrekedést okozhat.
Rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű, még télvíz idején is napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztása. Elsősorban víz, gyümölcstea, illetve a hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcs- és zöldséglevek javasoltak. A víz nemcsak a székletet lágyítja, de segít fenntartani a megfelelő bélműködést is.
Higiénia, és ami kétszer csíp
Ha pedig menni kell, hát menjünk ki azonnal a mellékhelyiségbe, mert minél tovább tartogatjuk, a széklet annál keményebbé, szárazabbá válik, és annál nehezebben szabadulunk meg tőle. Lehetőleg próbáljuk elkerülni az erőlködést, a végén pedig minél puhább papírt használjunk, sőt még jobb a nedves törlőkendő. Az ideális megoldást a bidé használata vagy az érintett testrész azonnali megmosása jelentené. A higiénia kialakult aranyérnél is nagyon fontos, így kerülhetjük el az esetleges fertőzéseket.
A túlzottan sós ételek felboríthatják szervezetünk folyadékháztartását. A „szárazság”, mint láttuk, negatívan hat a székletre is, az alkoholtartalmú és koffeines italok is épp dehidratáló hatásuk miatt kerülendők aranyér esetén. A csípős ételek irritáló hatását nem szükséges ragozni, elég, ha annyit említünk: ami kétszer csíp, az nem tesz jót az alfelünkön leledző sebnek sem!
Túlsúly és mozgás
A végére hagytuk korunk legtöbb súlyos, akár halálos következményekkel fenyegető népbetegségét, az elhízást. Az összefüggés túlsúly és aranyér között teljesen logikus. Az elhízott állapot már önmagában „erőlködés” éppúgy, mint a WC-n ülve a makacsul bekeményedett széklettel való harc. Az elhízott test – főleg ülés közben – erős és tartós nyomás alá helyezi a medence és a végbél tájékának ereit, amelyek ettől kitüremkedhetnek.
Ha eddig is ezer okunk volt a fogyásra, íme még egy: a fölös kilóktól való szabadulás az aranyér megelőzésének, „kezelésének” és a kiújulás elkerülésének remek módszere.
Itt ért körbe történetünk, tovább pontosítva azzal, hogy a túlsúly elleni küzdelem alapja a megfelelő étkezés mellett a mozgás. Nem kell egyből a közepébe csapni, főleg ha valaki a sportot a nulláról kezdi. Elég egy-egy aktív séta, otthoni torna, kerékpározás – a hangsúly a rendszerességen van. Szakértők szerint az ideális hetente 2-3 alkalommal legalább félórás kardiotréning, ami nemcsak a fogyást segíti, de a vérkeringés serkentésével aranyérbetegség ellen is hasznos lehet.
