37 éves nő vagyok, elváltam, majd lett egy új kapcsolatom, ami most már két éve tart. A munka leköti minden erőmet, éppen nagy hajtásban vagyunk, és mire hazaérek, annyira elfáradok, hogy képtelen vagyok a szexre gondolni. Ez most már több mint egy hónapja van így, és nem tudom, hogyan mondhatnám meg a pasimnak, ha éppen nem vagyok hangulatban, hogy ne bántsam meg, és ne törjem le a férfiasságát. Hogyan lehet úgy elutasítani a szexet és a szerelmemet, hogy az ne okozzon törést a kapcsolatunkban?
Az olvasói levelet Dóri nevű olvasónktól kaptuk, akinek természetesen nem ez a neve, és aki sok nővel és férfival együtt teljesen hétköznapi helyzetet vázolt fel.
A szexet, és ne a partnert utasítsuk el!
Számtalan normális oka lehet annak, ha valaki nem kívánja a szexet, és nem akar akkor lefeküdni a partnerével, amikor ő kezdeményez. A kimerültség, kialvatlanság, fáradtság is ilyenek, és sajnos a legtöbben nem vagyunk alkalmasak arra, hogy úgy utasítsuk el a szexet, hogy a partner ne törjön le ettől. Kétféle verzió szokott lenni, az egyik, amikor valaki azért mond igent a szexre, hogy a másikat ne bántsa meg, a másik pedig, hogy kerek perec hárít valamivel. Egyik sem jó megoldás, a partner tudni fogja, hogyha szerelme 100%-ig nincs jelen a szexben. Hosszú távú kapcsolatban a rendszeres visszautasítás felér egy kínzással, a harag olyan mértékben növekedhet a két ember közt, hogy a kapcsolat elkezd szépen haldokolni.
A megoldás az, hogy úgy utasítsuk el a szexet, hogy maga a partner ne szakadjon el tőlünk, és valóban közelebb kerüljünk egymáshoz. A szex kezdeményezése mindig egy érzékeny pontja a párkapcsolatoknak, és ha egy kicsit kívülről nézve megvizsgáljuk, ki szokott és hogyan kezdeményezni, akkor máris közelebb kerülünk a megoldáshoz. Egy combsimogatással, csókkal is indulhat a szex, kivéve, ha az a partner, akinek nincs kedve a szexhez, máris ellöki a másik kezét a combokról, ha elfordul, ha szól, hogy ő most inkább dolgozni fog, mert rengeteg a dolga.
Kerüljük azt, hogy megalázzuk, például olyan mondatokkal, hogy te most tényleg szexet akarsz? Viccelsz velem? Ezekkel a megjegyzésekkel nemcsak elutasítjuk, de meg is alázzuk őt férfi/női mivoltában, hiszen a férfiak is van, hogy elutasítják a szexet.
Még a szexuálisan egymással leginkább kompatibilis párok is ritkán akarják pontosan ugyanabban az időben a szexet egymástól. Így igencsak nagy a lehetősége annak, hogy amikor mi akarjuk, akkor ő nem vagy fordítva. Éppen ezért adjunk időt magunknak arra, hogy megfigyeljük, valóban nem akarjuk éppen akkor a szexet, amikor a partner közeledik. Lehet, hogy így van, de legalább tíz percet adjunk magunknak, hogy eldöntsük. Menjünk bele, aztán ha mégsem megy, akkor mondjuk azt például, hogy
A legtöbb pár egy idő után rutinszerűen űzi a szexet, és ez is lehet az oka, ha nem vágyunk a szexre. Ha a megszokott módon nem is, de másmilyen formában nyugodtan csatlakozhatunk a partnerhez a szexuális élményben: akár úgy, hogy ő maszturbál, mi pedig visszaszámolunk 100-ról, a játék pedig arról szól, hogy nem szabad elélveznie amíg egyhez nem érünk. Azt is megtehetjük, hogy mocskos szavakat, instrukciókat adunk neki, vagy pusztán csak felolvasunk valami erotikus irodalmat, ez már a saját fantáziára bízható. A lényeg, hogy ha ő szeretne de mi nem, akkor valamilyen formában segítsük a szerelmünket abban, hogy kielégüljön és kapjon valamit belőlünk is. Ezt se érezzük kényszernek, de ne is utasítsuk el teljesen a lehetőséget.
A legfontosabb az elutasításban, hogy mindenképpen mondjuk meg az okát pontosan, ha tehát a szülők vagy a gyerekek miatt nem tudunk másra összpontosítani, esetleg a munka miatt képtelenek vagyunk koncentrálni a szexuális életünkre, részletesen taglaljuk. Ha ezt megtesszük, akkor egyértelmű lesz a másik számára, hogy nem őt és az ő szexuális vágyát utasítjuk el, hanem csak magát a szexet.
Szexuálterapeuta szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: 24.hu/Besenyei Violetta
