Bár ezen a nyáron már idehaza is megtapasztalhattuk, milyen is trópusi dunsztban izzadni, az ilyesmi mégiscsak jobban esik a tengerpart pálmafáinak árnyékában. Aligha tévedünk nagyot, ha feltételezzük, háromféle ember hallgatja a légkondicionálók berregését mostanság a magyar irodákban: aki külföldi nyaralásra készül, aki azt tervezgeti, és aki ábrándozik róla. De vajon milyen utazók a magyarok? A kipróbált helyeket szeretik, avagy kalandokra vágynak? Bevállalósabbak vagyunk-e, mint a britek, vagy a franciák? Magunk keresgélünk a neten, vagy profikra bízzuk az utazásszervezést? A válaszokat reprezentatív közvélemény-kutatással igyekeztünk megtalálni.
Böngészni (nem) muszáj
Az EU-ban legutóbb 2010-ben vizsgálták az európai országok polgárainak utazási szokásait, és már az a kutatás is arra a megállapításra jutott, hogy az európai nyaralók több mint fele maga szervezte utazását, foglalta szállását. Legnagyobb arányban a horvátok, a törökök, és a harmadik helyen mi, magyarok. Leginkább a britek és a csehek bízták utazási irodákra a nyaralásuk megszervezését. Friss felmérésünk eredményei is arról tanúskodnak, hogy a magyarok továbbra is előszeretettel keresgélnek szállást, úti célt az interneten. Érdemben változik azonban a válaszok mintázata, ha az utazásszervezés biztonságára és kiszámíthatóságára kérdezünk rá, vagyis tulajdonképpen arra, mikor lehetnek nyugodtak az utazók afelől, hogy azt kapják a pénzükért, amit várnak érte. Ezen, korántsem lényegtelen szempontok alapján az utazási irodákban már nagyjából annyian bíznak, mint a saját szervezésben.
Fontolva utazók
Egy 2018-as nemzetközi kutatás szerint az európai utazók 54 százaléka a pihenést, kikapcsolódást, 44 százalékuk a családdal, barátokkal töltött időt tartotta a legfontosabbnak a nyaralás során. Ugyanakkor az európaiak a költségek és az időjárás után zömében biztonsággal összefüggő szempontokat mérlegeltek úti céljuk kiválasztásakor. A magyarok számára a külföldi nyaralás tervezésekor a legfontosabb, hogy elég időt tölthessenek családjukkal, barátaikkal. (Nemzetközi összehasonlításban ezt egyébként az Egyesült Államokban tartják a legfontosabbnak: az amerikai utazók 48 százaléka említette első helyen a társasági élményt, mint a nyaralás kiemelt célját.)
Itthon sokan vannak a fontolva utazók is: a kalandnál többre értékeljük a biztonságot külföldön – miközben az ár persze mindenki számára lényeges szempont. A megfontoltság különösen igaz a családos hölgyekre, közel 60 százalékuk említette a biztonságot a legfontosabb szempontok között. Nem meglepő persze, hogy a fiatalabbaknál a felfedezés vágya is felzárkózik a barátokkal töltött idő öröme és a biztonság szüksége mellé.
Összességében felelős gondolkodásra utal: a magyarok többsége köt utasbiztosítást. Ám meglepően sokan, majdnem egyharmadnyian vannak, akik nem, vagy csak időnként élnek ezzel a lehetőséggel. Ez utóbbi csoport nagy része fiatalokból áll, a milleniuminak nevezett generáció tagjainak több mint 40 százaléka kockáztatja az esetleges külföldi kezelés vagy kórházi tartózkodás rendkívül magas költségeit. Azok között, akik maguk szervezik utazásukat, több mint 40 százaléknyian nem, vagy csak ritkán kötnek biztosítást. Bezzeg a családosok: többségük valamilyen módon bebiztosítja magát (és családját), ha külföldre utazik.
Felfedező magyarok
Az idei nemzetközi felmérés szerint a nyugat európai utazók meglepően konzervatívok: majd minden vizsgált nemzet polgárai között többségben vannak azok, akik már kipróbált helyekre szeretnek visszatérni nyaralni. Különösen igaz ez a svájciakra (44%), németekre (42%) és belgákra (41%).
A mi kutatásunk eredményei szerint kevesebben vannak külföldön a visszatérő magyar vendégek, hiszen a magyarok többsége inkább szeret (vagy szeretne) mindig új helyekre utazni. Különösen igaz ez, nem meglepő módon, a fiatalokra. Óvatosabbak azonban a családosok, akik a már kipróbált helyett az ismeretlent választják.
Módszertan: Az adatfelvétel időpontja: 2018. 06. 13. A Pulzus kutatási applikációban feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel az eszköz technológiai sajátosságai miatt azokban az Y és Z generáció felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettük ki az 50 évesnél idősebb korosztály körében. Az így létrehozott 1000 fős válaszadói minta a magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint.
