Egy súlyos betegekkel foglalkozó ápolónő összegyűjtötte azokat a fájdalmakat, amiket haláluk előtt leggyakrabban mondanak az emberek.
A palliatív ápolóként dolgozó, ausztrál Bronnie Ware az utolsó 12 hetében foglalkozott a betegekkel. Egy blogot ír, az Inspiration and Chai, ami olyan nagy sikerű lett, hogy egy könyvet is kiadtak a megfigyeléseiből, A haldoklás top öt megbánása (The Top Five Regrets of the Dying) címmel. Ware ír a haldoklók megvilágosodásról, és hogy ebből mi mit tanulhatunk. Öt ilyen kívánság állandóan feltűnt.
1. Bárcsak elég bátor lettem volna élni a saját életemet, és nem azt, amit mások vártak el tőlem.
Ez a leggyakoribb kívánság, írja Ware.
Könnyű meglátni, hogy mennyi álom nem teljesült be. A legtöbb ember nem valósította meg az álmai felét sem, és úgy hal meg, hogy ez a döntéseik miatt volt.
2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan keményen.
Szinte minden férfi ezt válaszolta az ápolónő szerint.
Lemaradtak a gyerekeik felnövéséről és a partnerkapcsolatukról.
Nők is említették ezt, általában azok, akik családfenntartók voltak.
3. Bárcsak elég bátor lettem volna kifejezni az érzéseimet.
Sokan elnyomták az érzéseiket azért, hogy békességben legyenek másokkal. Ennek eredményeképpen, középszerű életet éltek, és sosem lettek azzá, akikké igazán válhattak vona
– írja Ware.
4. Bárcsak kapcsolatban maradtam volna a barátaimmal.
Sokan addig nem is fogták fel a régi barátságok fontosságát, míg rá nem jöttek, hogy közeleg az életük vége.
5. Bárcsak hagytam volna magamat boldogabbnak lenni
Sokan az életük végéig fel sem fogják, hogy a boldogság egy döntés. Beleragadtak régi szokásokba és sablonokba
Féltek és féltettek másokat a változástól, gondolja Ware.
Kiemelt kép: Thinkstock, via Guardian
