Rengeteg felmérés készült már a pornó témakörében, amik rendszerint arra a következtetésre jutottak, hogy a pornó rossz hatással van a felhasználókra: csökkenti a libidót és ezzel együtt a szexuális élet elégedettségére is negatív hatással van. A pornó önmagában nem probléma, az viszont igen, ha valaki úgy nézi, hogy közben szégyent él meg, bűnösnek érzi magát.
A túlzott erkölcsösség miatt keletkezik a bűnösség érzése
A szexuálterapeuták időről időre találkoznak olyan fiatal fiúkkal, akik korai magömléses zavarban szenvednek, ezért kérnek segítséget. A szexanamnézis során rendszerint kiderül, hogy mivel vallásos és szigorú erkölcsi normák közt nevelkedett az illető, a pornónézés bár kamaszkora óta jelen van az életében, mégis iszonyúan szégyelli. Akkor van gond, ha a szigorú apa véletlenül rányit a fiára, és meglátja, mit is csinál. A kamaszfiúban könnyen bevésődik a szégyenérzet a nevelésnek köszönhetően, viszont mivel vágyik arra, hogy a pszichoszexuális fejlődésének megfelelő szakaszban valahogyan oldja a benne lévő szexuális feszültséget, újra és újra előveszi a pornót – akkor is, ha közben utálja ezért magát. Az önutálat egyértelműen jelen van: úgy érzi, nem tud ellenállni a kísértésnek, és kudarcként éli meg, emellett pedig fél a következményektől.
Minél többet használja valaki a pornófilmeket az önkielégítéséhez, amit ugye tiltanak számára, annál gyakrabban néz szembe saját magával és a kudarcélménnyel. Az ambivalens érzések a hideg-korlátozó nevelési stílusnak köszönhetők, a szégyenérzet, a gyomorideg idővel gátlásokká is alakulhatnak, és éles helyzetben, váratlanul is előtörhetnek. Felszabadultság helyett korlátokat rak az egyénre a szigor, a szexuális vágyak kényszerű elfojtása pedig szorongást idéz elő.
Belső feszültségek → Bűntudat → Sérül a lelki egyensúly
A belső feszültségek, az önbüntetési törekvés rendkívüli hatással van a szexuális attitűdökre és szokásokra. A bűntudat aztán jóvátételre ösztönöz, ami lehetséges, hogy ismét az önörömszerzésben nyilvánul majd meg, mivel az pillanatnyi örömszerzést is jelent olyan területen, amibe a szülőknek nem igazán van beleszólásuk.
Az önkielégítés fontos része az emberi szexualitásnak, fejleszti a szexuális reagálókészséget, és jó esetben a fiúk azon keresztül megtanulhatják a magömlésük kontrollját. Az önkielégítés elősegíti a későbbi partnerrel a szexuális összhangot. Ha valaki hosszabb időn át nem elégíti ki saját szexuális vágyait, akkor az igényei csökkennek majd, a vágy részleges vagy teljes hiánya léphet fel, ami veszélyezteti az egyén lelki egyensúlyát.
Az a szerencsés, ha minél több formában kipróbálja az egyén, hogyan tud magának örömet szerezni, és a pornó képi világa mellett időnként saját fantáziára, életszerű helyzetekre gondol. A saját fantáziálással a bűntudat érzése a pornóval kapcsolatban valamennyire csökkenthető. Elsősorban ezt a bűnösség érzést kell valahogyan megszüntetni, visszaszorítani. Amennyiben ez már megtörtént, és a tiltott pornót sikerül kizárni az önkielégítés folyamatából a saját fantáziával, akkor a magömlés feletti kontrollt érdemes célként kitűzni az önkielégítéssel. Az agyban így átprogramozható a szégyenérzet, és ha az egyén arra törekszik, hogy minél tovább bírja majd a későbbi házastársával, hogy jó férje legyen (ha esetleg annyira szigorú a nevelés, hogy elvárás, hogy a nemi élet csak a házastárssal történhet), akkor sikerülhet megszabadulnia a gátlásosságtól.
Kiemelt kép: David McNew/Getty Images
