Férfiak feje fölött elbeszélő barátnők, szülőszobából kitessékelt apukák, névválasztásból kihagyott férjek. A kismamák olykor észre sem veszik, hogy bár nem szánt szándékkal, de kirekesztik a párjukat a várandósság kilenc hónapjából. A terhesség nem női dolog, és nem a kismama hasában növekvő baba szólongatása az egyetlen mód, ahogy a férfiak kapcsolódni tudnak a gyermekükhöz. Apróságokon múlik, hogy a férfi lélekben el tud-e indulni az apává válás útján. Léder László pszichológustól kértünk tanácsokat.
Attól, hogy gyereket akar, még nem UFÓ
A hozzáállásbeli problémák bizonyos esetekben már a családtervezéskor megmutatkoznak. Évtizedeken keresztül társadalmi szinten úgy szocializálódtunk, hogy a gyermek iránti vágyakozás amolyan női projekt. Manapság is sokat hallani, hogy a nőben egyszer csak megjelent az anyai ösztön, és úgy érezte, itt az idő, jöhet a baba. Talán nem is tudatosul, de furcsán nézünk az olyan férfiakra, akikben esetleg előbb megszületik a családalapítás gondolata, mint a párjában.
Teljesen egészséges, mi több, a végletekig normális jelenség, ha egy férfi gyereket szeretne és minél jobban részt kíván venni a családtervezésben. Sok nő értetlenül áll ez előtt, és rásüti a párjára, hogy anyáskodó, pedig ez a legkevésbé sem nőies viselkedés, csupán apai magatartás
– magyarázza Léder László.
A szakember tapasztalata szerint a nők egy részében rossz érzéseket kelt, hogy a férjében előbb született meg a vágy. Próbáljuk felülírni ezt a prekoncepciónkat, hiszen ez nem anyafeladat: bármelyik fél kezdeményezheti a gyermekvállalást, általában nem egyszerre érkezünk el ehhez a pillanathoz.
A férfiak is változnak
Hogy az anya testében milyen fizikai változások zajlanak a terhesség alatt, már régóta ismert. De azért, hogy megértsük a férfi viselkedését is, nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, amit számtalan kutatás megerősített:
A folyamatnak ugyanúgy van biológiai vonatkozása: a hormonrendszer átalakul, emelkedni kezd a szervezetükben a kötődési vagy szeretet hormonnak is nevezett oxitocin szintje.
Tovább fokozódik mindez a baba világra jövetelekor. A connecticuti Yale Egyetem 80 párt vizsgáló 2011-es kutatásában bizonyították, hogy a szülővé válással párhuzamosan az apáknál is megnövekszik a szervezet oxitocinkoncentrációja, ráadásul nem tér el jelentősen az anyáétól. Kiderült, hogy a szülők oxitocinszintje kölcsönösen hat egymásra, plusz azok az apák, akiket feleségük jobban bevont a gyermekkel való kontaktusba, illetve nagyobb mértékben kivették részüket a baba gondozásából, szintén magasabb hormonszinttel rendelkeztek.
Ugyanezt támasztja alá a Princetoni Egyetem pszichológusainak összefoglaló tanulmánya is, melyből kiderül, hogy mind az állatoknál, mind az embereknél az újdonsült apák szervezetében megnő az ösztrogén, az oxitocin, a prolaktin és a glükokortikoid hormonok szintje. Léder László megjegyzi, a várandósság alatt történik még egy fontos hormonális változás az apa testében. A tesztoszteron a kilenc hónap alatt csökkenni kezd, majd a születéskor drámai módon leesik, néhány hét múlva pedig helyreáll a szintje. Ez a folyamat szintén a kötődés kialakulását támogatja.
Ne nézzük levegőnek!
A csecsemő az anya testében növekszik, ám ettől függetlenül fontos, hogy a kismama minden döntésébe bevonja az apát. Nem kell erőltetni, de mindenképpen beszüljük meg vele, hogy mikor, hova, miért megyünk éppen. Nagy hiba azért kihagyni meghatározó pillanatokból, vizsgálatokból, mert meg akarjuk kímélni az idegeskedéstől, túlterheltségtől.
Nem ritkán tapasztalom, hogy a várandós nő az összes anyafórumon és mozgósítható barátnőjével, anyóssal, anyával, testvérrel megbeszél mindent a terhessége kapcsán, csak éppen az apát felejti el beavatni a gondolataiba. A férfi ilyenkor észrevétlenül kirekesztődik, mivel csak fél szavakat hall az egészből
– figyelmeztet a szakember. Hozzáteszi: a várandósság elsősorban a pár dolga, és nem amolyan női dolog, amilyennek anyáink vagy nagyanyáink gondolták. Tartsuk ezt szem előtt, mielőtt minden családtagunkkal előbb megosztanánk a baba körüli infókat. Emellett az sem árt, ha bizonyos szituációkban hangosan kimondjuk a párunknak, hogy „te vagy az apja”. Ez pontosan olyan dolog, mint a szeretlek szó. Jobb esetben tudjuk magunktól is, hogy a másik szeret minket, mégis jól esik hallani időnként. Azzal, ha rendszeresen használjuk ezt a szófordulatot megerősítjük a férfit az apaszerepében, és folyamatosan megszólítva érzi magát.
Nagyon jó bevonódási pont, amikor a kisbaba elkezd mozgolódni az édesanya hasában. Szerencsére ezt az alkalmat sok nő megragadja, hogy a férfit közelebb hozza a gyermekéhez. Ilyenkor már lehet kommunikálni vele, sőt reakciót is ki lehet váltani a kicsiből. Különösebb dolgot nem kell csinálni, csak hagyni kell, hogy kialakuljon az apa-gyerek játék.
Közös névadás
Az apává válás folyamatának fontos pillanata, amikor a szülők elkezdenek beszélgetni a gyermek nevéről. Fontos, hogy ilyenkor is teret adjunk a párunknak, és ne egyedül vagy a nagymamákkal válasszuk ki leendő gyermekünk nevét. A férfiak különösen könnyen kiszorulhatnak a készülődésből, ha kiderül, hogy kislány lesz a várva várt kisbaba. Ilyenkor a környezettől könnyen megkapják a bélyeget, hogy ő nem ért a lányos ruhákhoz és lányos bútorokhoz.
Emiatt nagyon kell figyelni arra, hogy ne az jöjjön ki belőle, hogy a nő jobban ért hozzá
– hangsúlyozza Léder.
Harc a szülőszobáért
A gyerek megszületése előtt az utolsó nagy horderejű döntés, hogy ki menjen be az édesanyával a szülőszobába. Vannak férfiak, akik kifejezetten nem szeretnének jelen lenni, és vannak anyák, akik valamiért nagyon tartanak attól, hogy a párjuk végignézze a szülést. A határozott kéréseket nem szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor fontos beszélgetni róla, mielőtt a másik álláspontjának ismerete nélkül meghozunk egy ilyen döntést.
Az anyák és az anyósok a lányuk vagy menyük terhessége alatt újraélhetik a saját várandósságukat, ilyenkor nem érzékelik a határokat, és túlzott belefolynak a babavárásba. Ez időnként odáig fajul, hogy nem is a kismama dönti el, hogy ki megy be vele a szülőszobába
– osztja meg tapasztalatait a pszichológus.
Nagyon könnyen kommunikációs zavar állhat elő ilyenkor. Bár az apa szeretne bent lenni, nem szól a feleségének, mert a környezet a szülést olyan női misztériumnak állítja be, amihez ő, mint a férfi nem érthet. A baba megszületése utáni időszakra egyetlen dolgot javasol még a szakember: időnként hagyjuk egyedül a férfit a gyermekével, legyen alkalmuk összecsiszolódni, megismerni egymást, közben pedig ne kritizáljuk folyamatosan minden mozdulatát.
