Egy balerina sikereihez sok kínszenvedésen át vezet az út – legalábbis ilyen kép él a fejünkben erről a szakmáról. Megfelel a valóságnak ez a prekoncepció?
Megfelel, hiszen tényleg nagyon sok lemondással jár ez a hivatás már kicsi kortól kezdve. Gyerekként reggel 8-ra mentünk balettórára és estig tartott az elméleti oktatás, és a terhek azután sem lettek kisebbek, hogy felnőttünk. Ma a napi balettórák mellett az embernek már önmagával is meg kell küzdenie azért, hogy minden nap ugyan azt a szintet tudja hozni és úgy teljesítsen, ahogyan elvárja magától. Természetesen nagyon sok öröm is ér minket a színpadon, és ezek miatt megéri meghozni az áldozatokat.
Hogyan fest egy balerina átlagos hétköznapja?
Reggel kilenc körül megyek be a színházba, ahol egy másfél órás balett óra kezdődik, majd e után jönnek a próbák délután 2-ig, amik gyakran elhúzódnak akár este 6-8-ig is. Ha pedig előadás is van, akkor este 10-ig bent vagyunk, másnap pedig kezdődik elölről. Sokszor szünnap nélkül dolgozunk, és ünnepnapon és karácsonykor is bent vagyunk.
Mik azok a képességek és tehetségek, amik ahhoz kellenek, hogy valaki sikeres balerina lehessen?
Meglehetősen nagy lelkierő kell ehhez a hivatáshoz – talán ezt tartom a balett-táncosi pályához legszükségesebb képességének. Emellett kell hozzá természetesen testalkati adottság is, biztos technikai tudás, és elengedhetetlen az áldozatkészség, a szorgalom és elhivatottság. Azt hiszem, hogy az én sikeremben is ezek játszották a főszerepet, hiszen az én egyik erős jellemvonásom az, hogy szeretek kitörni a hétköznapi dolgokból, és az átlagos szintnél magasabb fokon űzni a hivatásomat. Talán ez az, ami igazán előreviszi az életemet és a karrieremet is.
Egy ilyen nagy odaadást igénylő pálya mennyi időt és energiát hagy a magánéletre, barátokra, kikapcsolódásra?
Amikor nagyon komoly felkészülésben vagyok egy szerepre, akkor nem jut időm semmi másra a munkán kívül, és minden energiámat arra összpontosítom, hogy a lehető legtökéletesebb legyek. Szerencsére a környezetem megértő és elfogadó és tiszteletben tartják, hogy számomra nagyon fontos a tánc, és elnézik, hogy kevesebb időt tudok rájuk fordítani.
Most éppen milyen darabokon dolgozik?
Egy érdekes szakaszba került most a pályám, és a tánc helyett most egy szokatlan feladat színesíti az életemet: az UniCredit mecénás programjának zsűrijében veszek részt és egyúttal a program nagykövete is vagyok. Ennek nagyon örülök, mert ezzel a balettművészetet más módon is népszerűsíthetem.
Ebből a pozícióból szemlélve hogyan látja a balett és benne a tehetségek helyzetét Magyarországon?
A művészet alapjában véve kicsit háttérbe szorul minden területen. Az emberek a figyelmük nagy részét a pénzkeresetre fordítják és már a pályaválasztáskor olyan szakmát keresnek, amikben anyagi érvényesülést látnak, így az olyan „lelkizős” szakmák, mint a balett kevésbé vonzó. Mi művészek természetesen mindent megteszünk azért, hogy a balett népszerű legyen. Külföldön talán egy kicsit nagyobb érték a kultúra és vele együtt a balett is: Oroszországban például sztárként ünneplik a balerinákat, és virágesővel ünnepeltek. Nagyon jó érzés ezt átélni.
Miért érezte fontosnak, hogy részt vegyen egy ilyen tehetségtámogató programban?
Nagyon fontos tényezője ennek a programnak, hogy anyagilag támogatja győzteseket, és ezzel a segítséggel három olyan tehetség tud majd továbbfejlődni a hivatásában, aki szorgalommal és kitartással többet szeretne elérni az átlagnál. Előfordult az én életemben és a pályámon is olyan pillanat, amikor kívülről, váratlanul segítséget és támogatást kaptam egy-egy embertől, és most én vagyok abban a helyzetben, hogy másokért tegyek. Egyébként is szívesen csinálok olyan dolgokat, amivel előbbre viszem az életet és a világot, és pozitív irányba tudom terelni. Végül pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy mindenki lelkének jót tesz, ha segíthet és segítenek rajta.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
A tehetségek érvényesülését és támogatását az Unicredit Bank is fontosnak tartja, ezért hozta létre a Korszakalkotók mecénás programot. Ismerje meg a program jelöltjeit!
