Az elmúlt években komoly problémát okoztak a kézműves, nem kézműves fagyizók mellett megjelent, a köznyelvben albán fagyizóknak nevezett üzletek, és még mindig akad belőlük bőven. Állítólag a kétes hírű fagyizók jelentik a legnagyobb bajt a szakmának.
Általában üres az üzlethelyiségük, elég egy fagyipult, és legtöbbször rányitják a boltot a környező fagyizókra. Ha még nem találkozott a jelenséggel, akkor is könnyen kiszúrható, melyik fagylalt tartozik az utóbbi kategóriába. A szokásos 4-6 dekás gombóc helyet jóval nagyobb adagokat kapunk, az íz viszont általában elmarad. Önmagában már ez is elég nagy baj, de az ár miatt vonzóbb fagyizókban
Először a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnökét, Selmeczi Lászlót kerestük meg, aki elmondta, hogy míg a hagyományos fagyizókban 30 százalékos a gyümölcstartalom a fagylaltokban, addig az albán fagyik gyümölcsöt nem nagyon láttak, növényi tejszínt, habosítót, emulgálószereket viszont annál inkább. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha rosszul választunk, színes és mesterséges levegőt eszünk viszonylag olcsón. Persze tele cukorral, egy normál fagylalt levegőmennyiségének a többszörösét fogyaszthatjuk el.
Az albán fagyikban is persze olyan hozzávalókat használnak, melyek ismertek az élelmiszeripar számára, minden az adagoláson múlik. Róth Péter fagylaltozó-tulajdonos és ipartestületi tag szerint egy 10 év körüli gyerek a megengedett érték többszörösét beviheti a szervezetébe a speciális habosítókból. Róth azt mondja, hogy míg egy adag fagylaltban nem haladhatják meg a két százalékos arányt az emulgátorok, addig az albán fagyikba ennek hozzávetőlegesen a többszöröse kerül.
Ez nem fagyi, a hamisított fagyi egy változata sűrítményből.
Róth Péter azt is hozzátette, hogy van, hogy a készítmény nem is hideg. A hab a fagyi kulcsa. Egy jó minőségű termék kilója 800-1200 forint között mozog, a silányabb fagyik viszont kijöhetnek 300 forintból kilónként. Többet is kaphatunk az olcsóbb változatból, előfordulhat, hogy dupla akkora adag jár az aromás habból, ami gyümölcsöt vagy éppen csokit aligha látott. Az ízfokozók mellett azonban nemcsak az a gond, hogy a természetes alapanyagokat mesterségesre cserélték. A cukortartalom is magas az albán fagyik esetében. Róth Péter elmondása alapján egy kézműves vagy hagyományos fagyiban a cukor 16-18 százalék között mozog, a habosaknál pedig ez az érték jóval magasabb, 20-24 százalékos is lehet a cukortartalom.
És akkor mi a megoldás?
Nyilván az ellenőrzés, de az Ipartestület egy általános érvényű fagylalt szabályzáson is dolgozik, ami a következő szezonban léphet életbe. A 60-as években már létezett fagylaltrendelet, de az már elavult, újra kell értelmezni a definíciót. A tervezet már kész, és ha minden igaz, jövő tavasszal komolyabb szigorítások vonatkoznak majd a fagyizókra. Akkor majd eldől, mi számít fagyinak, és mi nem.
