Közeleg a nyár, ami persze jó hír, leszámítva, hogy a tömegközlekedési eszközökön és a munkahelyeken (még) nagyobb lesz a büdös hónaljak aránya, mint általában.
Ennek az az oka – persze amellett, hogy vannak, akik nem szoktak időt pazarolni olyan unalmas tevékenységekre, mint például a mosakodás vagy a dezodorhasználat –, hogy az ember nem feltétlenül van tudatában önnön büdösségének.
Bár orrunk jóval több illatot tud megkülönböztetni, mint ahány forintot keres Mészáros Lőrinc 1-2 másodperc alatt, de a saját szagunkra gyakran immunisak vagyunk – például azért, mert ha huzamosabb ideig érezzük ugyanazt a bűzt, egy idő után a receptorok nem érzékelik az illatokat. Hozzászokunk. A Lifehacker ötleteket ad arra,
Először is azt ajánlják, szagoljuk végig a ruháinkat. Persze, persze, egy irodai környezetben sem a hónalj sem a ruházat szagolgatása nem kivitelezhető (vagyis igen, csak fura tekintetek kísérik), de a munkahelyi mosdó rejtekében könnyedén szagmintát vehetünk. Amennyiben szomorú eredményt tapasztalunk, a nedvesített papírtörlő, majd a dezodor alkalmazása a hónalj területén csodákat tehet.
(A Lifehacker figyelmeztet, hogy nemcsak hónaljunk, de fejbőrünk is lehet a bűz epicentruma, így érdemes vizes – de nem szappanos – kézzel végigsimítani fejünket, és utána megszagolni az ujjunkat. Persze ha baj van, a munkahelyi hajmosás már nehezebben kivitelezhető).
Igen ám, de fentebb említettük, hogy – hiába tapasztalja szomorúan környezetünk, hogy egy állatkertnyi tetem fészkelte be magát a hónaljunkba – a saját szagunkat nem mindig érezzük.
Nem véletlen, hogy egyes drogériák polcain kávészemeket helyeznek el: a kávé illata segít semlegesíteni az orrunkba (agyunkba) mászott illatokat, két parfümszagolás között elég egy szippantás, és szagérzékelésünk újra 100 százalékos (de legalábbis jobb) lesz, tesztelhetjük a következő illatszert. És ugye a kávé is olyasmi, ami minden munkahelyen elérhető – tehát az hónalj-illatminták vétele előtt érdemes kávéba szagolni.
A Lifehacker azt javasolja, hogy ha még az önszaglászás után sem vagyunk biztosak abban, hogy bűzlünk-e, kérdezzük meg bizalmasan a hozzánk – lelkileg és fizikailag egyaránt – közel álló munkatársunkat.