Átszabják Magyarország legszebb kastélyparkját

A martonvásári Brunszvik-kastélyt övező ősfás terület hazánk egyik legszebb, ha nem a legszebb kerek egészet alkotó, romantikus angolparkja. A területet Brunszvik Antal kapta Mária Teréziától, az épületet fia, Ferenc 1820-ban jelentősen átalakíttatott. Az ő nevéhez fűződik a park kialakítása kis tóval, mesterséges szigettel, Ludwig van Beethoven, a család barátja többször megfordult, inspirálódott és alkotott is itt.

Brunszvik Géza – Ferenc fia – neogót stílusban építtette át a kastélyt, ami rövidesen gazdát cserélt: rövid ideig József nádor fiának tulajdonában volt, majd 1896-ban a sörgyáros Dréher Antal vásárolta meg. A háború után hadikórház működött itt, majd a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá került, ez máig így van. A park jelenlegi 70 hektárján természetvédelmi oltalom alatt álló, egzotikus fák élnek, a szigeten szabadtéri komolyzenei koncerteket adnak.

Megcsonkítják a parkot?

Gyönyörű, ráadásul tényleg a martonvásári Magyarország egyik legszebb állapotban fennmaradt és fenntartott kastélyparkja. Ezért is döbbentünk meg, amikor a környéken élők megkeresték szerkesztőségünket: földmérők, mérnökök jelentek meg a parkban, méricskélnek, jelölgetnek.

A helyiek attól félnek, a terület megcsonkítására készülnek, veszélybe kerülnek a védett fák, lekerítenek a parkból, sérül a páratlan érték, a látvány, a hangulat, a hely varázsa.

Megkerestük az MTA-t és Martonvásár önkormányzatát, válaszukból pedig kiderült, valóban lesz változás – a tudomány érdekében -, de a beavatkozás nem veszélyezteti sem a természeti értékeket, sem a “látványt és hangulatot”. Sőt, a martonvásári Brunszvik-kastély és parkja a jövőben még egységesebbé, még impozánsabbá válik. Úgy legyen…

Szebb lesz és nagyobb

A lényeg tehát, hogy az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári telephelyén az agrártudomány népszerűsítését és közérthető befogadását célzó látogatóközpontot alakít ki, amire 800 millió forintos támogatást nyert – áll az akadémia Kommunikációs Főosztályának 24.hu-nak küldött válaszában. A beruházást a város önkormányzatával és a Martonvásári Katolikus Plébániával összhangban végzik, és most jön a lényeg:

a templom előtti egyházi – megközelítőleg 0,5 hektáros –, valamint a Brunszvik Kastély előtti akadémiai – megközelítőleg 1,4 hektáros – terület megújításra kerül, azzal a céllal, hogy a tulajdonviszonyok változatlanul tartása mellett, a Brunszvik Kastély előkertje a több évtizedes megosztottság után ismét egységes, a műemléki környezethez és a kastélypark színvonalához illeszkedő megjelenést kapjon. Így a park területének csökkenése helyett inkább annak bővüléséről beszélhetünk.

Az előkert megosztottságáról az önkormányzat adott felvilágosítást. A kastélypark egykori külső telekhatára mai Kodály és Brunszvik utcák mentén húzódott, ám 1949-ben a templom előtti területet megkapta az egyházközség, a kastélyparkot pedig elvették a Dreher családtól. A templomkert és a park közé pedig az épületegyüttesre merőlegesen kerítést építettek, ami tönkre tette az egységes kompozíciót, a kastély főhomlokzati megjelenését.

A mostani beruházással egyesítik a templomkertet és a kastély előtti parkrészt, így a kerítés az eredeti helyére kerül vissza, az eddigi helyére pedig sövényt ültetnek.

A park területe tehát az önkormányzat válasza szerint nemhogy nem csökken, de növekszik, ráadásul egy a kéthektáros, megújuló terület mindenki számára elérhető pihenőparki funkciót kap. A “hangulat megóvása” érdekében a projektben történeti kerttervező és kertész is részt vesz.

Maradnak a fák is

Ennyi tehát a “látványról” és a területről, de maradt a kérdés, mi lesz az ősfákkal? Az MTA azt ígéri, hogy releváns szakértők, az illetékes hatóságok bevonása és a tudományos akadémia, mint “gondos gazda” hozzáállása biztosítja, hogy:

a rekonstrukció során az értéket képviselő növények érintetlenül maradnak, és egyes növénymatuzsálemek a megújított parkrészben központi szerepet kapnak.

Emellett eltávolítják a területen spontán megtelepült, a park összképét jelenleg egyértelműen rontó, számos esetben invazív fajok egyedeit – az örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok szigorú betartása mellett.

Jelen információk birtokában úgy tűnik nincs okunk kételkedni, hogy a kezdeti ijedtség és félelmek dacára a martonvásári kastélyparkban tényleg egy mindenki számára elfogadható, pozitív változás megy végbe. Az akadémia és a város önkormányzata is úgy nyilatkozott, biztosítani kívánja a teljes nyilvánosságot, a közeljövőben nyilvános fórumon biztosít a tervek megismerésére.

(Kiemelt kép: MTI/H. Szabó Sándor)