Trükkös betegség a vastagbélrák, az egyik leggyakoribb ráktípus. Ha időben kiszúrják, jó eséllyel gyógyítható. Ám a legtöbb esetben, amíg végzetessé nem válik, annyi tünetet sem produkál, amennyi egy profi hipochondernek gyanús lenne. Eddig leginkább az ötven felettiek betegségének számított, de az utóbbi időben egyre több negyvenes, harmincas, sőt, húszas éveiben járó embernél diagnosztizálják.
Mellbevágó amerikai statisztika
Megdöbbentő adatokat közölt február 28-án az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézetének szaklapja (JNCI). Friss kutatásuk szerint a mai fiatal amerikaiaknak ugyanakkora esélyük van vastag- vagy végbélrákban megbetegedni, mint az 1890-es években. Bár ezeknél a daganatoknál 50 éves kor felett nő meg drámaian a megbetegedés esélye, ma már a 20 és 55 év közötti pácienseken is egyre gyakrabban ismerik fel őket.
A félmillió, 1974 és 2013 között diagnosztizált páciens eseteit feldolgozó tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a folyamat azért különösen riasztó, mert míg az idősebb korosztály körében végzett szűréseknek köszönhetően összességében csökken a vastag- és végbélrákos esetek száma, az 55 évesnél fiatalabbak között drámaian növekszik.
Az amerikai adatok azt mutatják, hogy az utóbbi két évtizedben megduplázódott a fiatalkori megbetegedések száma: az 1990-es években születetteknek kétszer nagyobb eséllyel betegszenek meg vastagbélrákban, és négyszer akkora eséllyel végbélrákban, mint azok, akik az 1950-es években születtek.
Az okok sokrétűek, de az amerikai orvosok a sok iparilag feldolgozott élelmiszert, illetve vörös húst, de kevés zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó étrendet, a mozgáshiányos életformát, az elhízást, na meg a túlzott alkoholfogyasztást tartják a folyamat legfőbb kiváltóinak.
A kutatást vezető Rebecca Siegel azt mondja, a fejlemények azért is nagyon aggasztók, mert a legaktívabb éveiket élő emberek lettek veszélyeztetettebbek, akik hajlamosak a végletekig húzni az időt, míg panaszaikkal orvoshoz fordulnak, így sok esetben már nem lehet segíteni rajtuk.
Polipokból rákok
„Bár hazai statisztikai adataink nincsenek, itthon is az a tapasztalat, hogy egyre több negyvenes, harmincas, sőt húszas éveiben járó beteget diagnosztizálunk vastagbélrákkal” – válaszolta a 24.hu kérdésére dr. Takáts Alajos, a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának gasztroenterológus klinikai főorvosa.
„A szűrések hiánya miatt Magyarországon a helyzet egyébként is sokkal rosszabb, mint az Egyesült Államokban, vagy akár a környező országokban” – teszi hozzá, holott ez az egyetlen igazi fegyver a rák elleni harcban.
A vastagbélrákos esetek nyolcvan százaléka pici, jóindulatú daganatokkal, úgynevezett polipokkal kezdődik. Ezek idővel megnőnek, majd a belsejükben diszplázia, és végül rákos burjánzás kezdődik.
„A saját praxisomban is számos olyan eset van, hogy eltávolítok egy nagyobb polipot, aminek a feji részében már ott van a karcinóma, de a nyelében még szerencsére nincs. Minden ilyen eset már az utolsó pillanatban történt mentés” – mondja a főorvos.
Bár a két centisnél nagyobb polipok már veszélyesnek számítanak, de egyértelmű tüneteik nincsenek, ahogy nincs biztos módszer a megelőzésükre sem.
„Az elhízás valóban rizikófaktor, de nem gondolom, hogy egyenes út a rákos megbetegedéshez. Ahogy az is elmondható, hogy a fitt életvitel sem jelent száz százalékos védelmet.
Vannak olyan környezeti kiváltó okok, amikről fogalmunk sincs. Lehetnek rákkeltő anyagok a vízben, vagy a levegőben, és rengeteg olyan kemikália kerül az élelmiszerekbe, amikről nem tudjuk, hogy milyen módon okoznak rákot, vagy váltanak ki olyan betegségeket, amik később növelik a rák kialakulásának kockázatát.
A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa például szinte teljesen ismeretlenek Afrikában, de ha egy ottani ember mondjuk Amerikába költözik, egy idő után kialakulhat nála.”
A fiatalabb kori vastagbélrákos megbetegedések kialakulásában komoly szerepe van genetikai tényezőknek is –mondja Dr. Kristóf Tünde, a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház gasztroenterológus-főorvosa.
„Akinek előfordult a családjában vastagbéldaganat, az fokozott kockázatúnak számít, az ő esetükben a szűrővizsgálat megkezdését az átlag népességnél korábban javasoljuk.
A genetikai hátterű vastagbélrák sokkal agresszívebb viselkedésű és gyorsabb lefolyású, mint a pusztán környezeti hátterű sporadikus forma. Sajnos a betegség sokáig teljesen tünetmentes, az első tünetek: fáradékonyság, megváltozott székelési szokások pedig rengeteg más okra is ráfoghatók. Komolyabb vérzés és hasi fájdalom gyakran már csak előrehaladott daganat esetében jelentkezik.”
Az egyetlen életmentő út
A szűrés első lépcsője általában egy egyszerű teszt, ami kimutatja, hogy a páciens széklete tartalmaz-e szabad szemmel nem látható mennyiségű vért. Ha az eredmény pozitív, akkor endoszkópos vizsgálat, ismertebb nevén vastagbéltükrözés következik.
Kristóf főorvosnő szerint az első lépcső nem mindig megbízható: „A vastagbélben kifejlődő daganatok sok esetben csak időszakosan véreznek, így előfordulhat, hogy a teszt egy rákos betegnél is negatív eredményt mutat, akár többszöri megismétlésre is. Jobb biztosra menni.”
Az endoszkópos szűrés nem a legkellemesebb dolog, ami az emberrel történik életében, viszont nem kell rajta túl gyakran átesni: rizikófaktoroktól függően elég lehet tízévente egyszer.
A vizsgálat valójában három nappal a beavatkozás előtt, egy béltisztító kúrával kezdődik. A páciensnek erős hasmenésre kell számítania és arra, hogy 72 órán át nem ehet szilárdat, jellemzően csak valamilyen tápszert. Az endoszkópia ehhez képest tulajdonképpen gyerekjáték, különösen ha érzéstelenítéssel, vagy altatásban végzik. Utóbbit a TB sajnos nem finanszírozza de magánrendelőkben mindig kérhető.
A legfontosabb, hogy ha az endoszkópos vizsgálat közben az orvos polipot talál, azonnal el is tudja távolítani, ezzel a polip-rák átalakulás folyamata megszakítható, és a daganat kialakulása megelőzhető.
Évi több ezer elkerülhető halál
Magyarországon minden évben tízezer új vastagbélrákos esetet diagnosztizálnak, és ötezren halnak bele a betegségbe: túlnyomó többségük a kései diagnózis miatt – mondta el a 24.hu-nak B. Papp László, a daganatos betegségek ellen küzdő, illetve a pácienseket segítő Gyógyulj Velünk Egyesület szóvivője.
Az orvosok úgy szokták megfogalmazni, hogy a vastagbélrák nagyjából 10 év alatt alakul ki, vagyis ha évi tízezer diagnózissal számolunk, akkor jelen pillanatban is él közöttünk százezer ember, aki meg fog betegedni. Pedig könnyen megelőzhetnék a rákot, ha most elmennének egy vastagbéltükrözésre, és eltávolítanák azokat a rákelőző elváltozásokat, amelyek már most ott vannak a bélrendszerükben.
Az egyesület évek óta harcol az állami vastagbélszűrés bevezetéséért. Néhány megyében már korábban működött egy uniós forrásokból finanszírozott, előzetes modellprogram, az átfogó, állami finanszírozású szűrés pedig – több évnyi csúszás után – idén ősszel indulhat be. Balog Zoltán március 7-én jelentette be, hogy a kormány uniós és magyar forrásokból 6,57 milliárd forintot költ a programra, a célja pedig, hogy a halálozási arány tíz százalékkal csökkenjen.
A szűrőprogram azonban csak az 50-70 éves korosztályt célozza, és kétlépcsős lesz. Ezt már Szentes Tamás országos tisztifőorvos fejtette ki. Endoszkópos vizsgáltra csak abban az esetben kerül majd sor, ha a székletminta pozitív eredménnyel jön vissza a laborból. Ahogy azonban korábban írtuk, a székletvérteszt eredménye sajnos nem minden esetben megbízható. A tapasztalatok alapján a pácienseknek tíz százaléka szokott pozitív eredményt kapni, s ezzel sok esetben komoly esélyt a túlélésre.
