2005-ben jelent meg és lett azonnal világsiker Strauss A játszma című könyve, melyben tippeket ad kevésbé sikeres férfitársainak a lányok elcsábításához. A férfi akkoriban puatársaival együtt is lakott egy Project Hollywoodnak keresztelt házban, ez a banda, ahogy az megjósolható volt, szépen lassan feloszlott.
A 40 fölött járó Strauss most azt mondja, az egész élete. Jelenleg boldog házasságban él, van egy kétéves gyereke, aki folyton mosolyog, és saját bevallása szerint sokkal boldogabb, mint pua-korában volt. Aggasztónak tartja, ha valaki tényleg azt gondolja, hogy a férfiak és a nők nem egyenlők, és hogy nem járnak nekik ugyanazok a jogok és lehetőségek. A kérdésre, miszerint feminista-e, így válaszol: “persze”. A meninizmusról csak annyit mond, hogy az a feminizmussal ellentétben nem egy mozgalom, hanem egy mém.
Bár a könyvében írottakkal már nem tud azonosulni, az emberi kapcsolatok továbbra is foglalkoztatták, és írt egy újabb könyvet, melyben már inkább saját magát vizsgálja. A The Truth: An Uncomfortable Book About Relationships című írásában azt boncolgatja, milyen nehezen tudta magát rávenni a monogámiára, és mennyire újra kellett gondolnia saját személyiségét, hogy képes legyen normálisan működni egy tartós kapcsolatban.
Amikor elkezdtem írni, kristálytiszta üzenetet akartam átadni: mai társadalmunkban tönkremennek a párkapcsolatok. Nagyon gyakori a hűtlenség, a válás, a bántalmazás, a boldogtalanság. Kell lennie egy módnak, hogy megtanuljuk, hogyan éljünk együtt boldogan. A könyv végére aztán rájöttem, hogy nem a kapcsolatokkal volt a baj, hanem velem.
Az író számára már PUA korában is egyértelmű volt, hogy
De arra csak később jött rá, hogy azokkal is baj van, akik arra mennek rá, hogy minél több nővel feküdjenek le, ahelyett, hogy vennék a fáradságot arra, hogy azon dolgozzanak, hogy képesek legyenek kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatban élni. Az egyetlen dolog, amit pozitívnak tart korábbi életéből, az a sok szoros és őszinte baráti kapcsolat, melyet férfitársaival alakított ki a közös cél érdekében. Igen, ma már ő is érzi, hogy ez milyen ironikus.