Egy elismert tudományos folyóirat, a Nature szerdán közölt tanulmánya felkavarta az öregedésről szóló kutatások állóvizét. A New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatója, Jan Vijg azt állítja, az emberiség elérte a várható élettartam felső korlátát, ez pedig nem több, mint 115 év.
Honnan veszik ezt?
A várható élettartam a 19. század óta folyamatosan nő, köszönhetően a védőoltásoknak, a biztonságosabbá vált szülésnek és különböző betegségek gyógyításának. A kutatócsoport 110 évesnél idősebb francia, japán, brit és amerikai embereket vizsgált, összesen 534 főt, azért, hogy megtalálják, van-e felső határ, és ha igen, mennyi is az. Azért ezeket az országokat választották, mert ezekben él a legtöbb 110 évnél idősebb ember.
Úgy gondoljuk, az emberek várható élettartamának van egy természetes határa, írják a kutatók.
A tudósok arra jutottak, hogy a várható élettartam növekedése 100 év felett jelentősen lelassul. Vijg a BBC-nek azt mondta, a 105 évnél idősebbeknél alig nő a várható élettartam, ez azt jelentheti, hogy
A kutatásban arra is kitérnek, hogy biológiai okai vannak minden egyes faj várható élettartamának, így kérdés, miért hiszik azt, hogy az embereknek tovább kellene élnie valaha, mint most. A halál időpontja ugyan kitolódott átlagosan 65 és 95 év közé, de valamilyen orvosbiológiai áttörés nélkül nem tud sokkal tovább emelkedni a várható élettartam.
Vannak kivételek?
Vijg szerint tíz földnyi népesség szükséges ahhoz, hogy egy évben találjunk egy 125 évest, az esély erre egy a tízezerhez. Amíg 1970 és 1990 között gyorsan növekedett a várható élettartam felső korlátja, addig 1990 óta már elért egy határt – a 115 évet -, és ezt nem haladja meg. Ezért mondta azt Vijg, hogy
úgy tűnik, elértük a plafont.
De valaki már a 122 évet is megélte!
Igen, volt, aki fittyet hányt a kutatásokra, például Jeanne Calment is, aki 1997-ben halt meg, évtizedekkel túlélve saját lányát, sőt unokáját is. Ekkor Calment 122 éves volt. A kutatók szerint viszont ez nem jelenti azt, hogy megdőlt a “115 éves elmélet”, hiszen eddig már körülbelül 100 milliárd ember élt a földön, így a “tíz földnyi népesség” kritériuma ettől még ugyanúgy érvényes.
Sőt, a kutatók figyelmen kívül hagyják azt a jelenleg is élő indonéziai férfit, akinek iratai bizonyítják, hogy 1870-ben született, tehát 145(!) éves is elmúlt. Ő lehet a világ legöregebb embere, ha az indonéz hivatalon kívül harmadik fél is megerősíti állítását.
Oké, mit szólt ehhez a többi tudós?
Nincs túl nagy egyetértés a szakmában. Dr. Aubrey de Grey, a cambridge-i egyetem kutatója például évek óta azt állítja, az első ember, aki az ezeréves kort is megéli majd, már életben van. Ő az öregedést egy egyszerű betegségnek fogja fel, ami gyógyítható. Tudja, hogy sokan természetellenesnek gondolják, amit mond, de szerinte hiba lenne a világot úgy elfogadni, ahogy van. Grey szerint
a kutatás eredménye ugyan korrekt, de sehol nem esik szó benne a jövő orvostudományáról, csak a mairól és a múltbeliről.
James Vaupel, a Max Planck kutatóintézet igazgatója szerint viszont a 115 év túl magas. Ő úgy gondolja, az az igazi kihívás az öregedés legyőzésében, hogy az evolúció erre nem készült fel. A természetes kiválasztódás ugyanis arra késztette az embereket, hogy fiatalon legyenek képesek a túlélésre és ekkor szaporodjanak. Így az élettartam növeléséhez nem betegségeket, hanem a sejten belüli öregedést kell legyőzni.
Richard Faragher biogenterológus is erősíti a szkeptikusok táborát, ő azt mondta,
persze, hogy vannak felső korlátai az emberek várható élettartamának. Ha nem avatkozunk be.
Most akkor nem is rajtam múlik? Pedig ma is salátát ettem
Úgy tűnik, nem. Egy másik nemrég megjelent tanulmányból az derül ki, mindenkinek van egy “belső órája”, ezen múlik, meddig is él valójában. Nem, ez nem valami ezoterikus dolog, ami a csillagok vagy a Nap-Vénusz állásától függ, hanem a testünkben zajló kémiai változásoktól és a DNS-ünktől.
Egy szemléletes példa: a tudósok összehasonlítottak két 60 éves férfit, Petert, akinek öregedési rátája a top 5 százalékba tartozik, és Joe-t, aki a leglassabban öregedő 5 százalékba. Ha mindkettőjüknek stresszes munkája van, illetve dohányoznak, Peter esélye arra, hogy az elkövetkezendő öt évben meghal, 75 százalék, amíg Joe-nak 46 százalék.
A kaliforniai egyetem kutatója szerint vegetáriánus emberek stresszmentes munkával, napi tíz óra alvással is meghalhatnak fiatalon. Az ok az, hogy vannak emberek, akiknek gyorsabb a “belső öregedése”.
Az alapozó az oka, hogy a nők mintha lassabban öregednének?
Nem. A nők mindig is kicsit lassabban öregedtek, mint a férfiak. Ezért nem a kozmetikai cikkek felelősek, és nem is az, hogy a nők az öregedésbe kergetik a férfiakat. Hanem egy velünk született öregedési folyamat kedvez a nőknek.
1921-ben még azt hangoztatták, hogy lehetetlen, hogy valaki 105 évnél tovább éljen. Sőt, eddig minden hangoztatott maximumot túllépett az emberiség. Így ha a következő évtizedekben még páran megünneplik majd a születésnapjukat 115 éves koruk után is, akkor meginog majd ez az elmélet is.
