Gastro coaching
Egy furcsa szóösszetétel, amelynek tagjai külön-külön ismerősen csengenek, de együtt mégiscsak szokatlanok. Az elsőt, felteszem nem kell körbeírni, a második pedig egyfajta, manapság igen trendi tanácsadási módszert takar. (A coach tulajdonképpen az ügyfelek saját erőforrásaira támaszkodva segít a fejlődésben.)
A kifejezés Horváth Norbert life coach, és nem meglepő módon gastro
coach szellemi terméke. Elmondása szerint a kifejezéssel német nyelvterületen találkozott, de ott teljesen más értelemben használják. Az éttermek ráncfelvarrását értik alatta, azt, amit Gordon Ramsey is csinált A konyha ördögében.
Amikor elkezdtem pszichológiát tanulni a Kolozsvári Egyetemen, megismerkedtem a gasztropszichológia területével. Először érintőlegesen, később tudatosan olvastam és kutattam a témában. Mivel ekkora már három éve coachként dolgoztam, és a gasztronómia mindig is közel állt hozzám, kidolgoztam a gastro coaching módszertanát, ahol a gasztropszichológia kutatási eredményeit felhasználva coaching módszerekkel segítjük a kliens folyamatát.
Egy-egy ülésen a táplálkozás és az evés központi kérdés, de igazából ez csak kezdetben van így, hiszen mindez csupán egy eszköz, hogy feltárják a lelki hiányterületeket – magyarázza a gastro coach, aki leginkább érzelmi evéssel és pszichológiai éhséggel foglalkozik. Jó példa az egyik hölgy ügyfele, aki azzal érkezett, hogy tőle szokatlan módon kesudiófüggő lett. Esténként mind többet és többet evett belőle, amitől meghízott.
A módszer kétirányú, a gasztropszichológia tanai szerint, ha valamit kényszeresen ropogtatni akarsz, akkor valamilyen elfojtott düh vagy agresszió van benned, és akkor meg kell nézni, hogy miért vagy dühös. Emellett beszélgetünk arról, hogy a konkrét egyénnek mit jelent az étel, milyen érzései vannak, mielőtt elkezdi enni. Vezetünk egy táplálkozási naplót, ahogy a dietetikus, csak itt éppen alapérzelmeket társítunk az ételekhez”– magyarázza Norbert.
De a laktózérzékenységnél és a gluténérzékenységnél is bőven lehet találni lelki okokat, például az anyával vagy az apával való viszony tekintetében, de a coach szerint gyakran valamilyen csoporthoz tartozás igénye áll a háttérben.
Valami nagyon megváltozott a konyhában
Hogy hisz vagy sem a gastro coach módszerében, azt mindenki döntse el maga.
Harminc évvel ezelőtt, amikor én egyetemre jártam, és fel kellett sorolni az evészavarokat egy vizsgán, akkor azt mondtuk, hogy anorexia nervosa, és ezzel ki is fújt, merthogy itthon nem jegyzett többet a pszichológia. A hetvenes, nyolcvanas évek végén kezdtek nevet adni egyre több táplálkozási problémának – hangsúlyozza Forgács Attila táplálkozáspszichológus.
Magyarországon még a mai napig nem igazán ismerik például az étel neofóbiát, vagyis azt az evészavart, amikor valaki betegesen retteg az új ízektől. Hazai felmérések nincsenek arról, hogy hány embert érint, mégis, amikor a szakember egy rádióműsorban érintőlegesen beszélt a problmémáról, számtalan megkeresés érkezett felé olyan hallgatóktól, akik magukra ismertek a tünetekben.
A betegeknek teljesen beszűkül az étkezési repertoárja. Van, aki csak kakaót iszik, de volt olyan páciensem, aki évek óta kizárólag tepsis burgonyát evett, amitől viszont cukorbeteg lett. Szóval durva következményei lehetnek az étel neofóbiának.
A táplálkozás Magyarországon a kilencvenes évek közepetáján került igazán fókuszba, ekkor indult el a nagy fogyókúraipar, ahogy a pszichológus hívja, és mára odáig jutottunk, hogy a némi túlzással evészektákat lehet elkülöníteni. Gondoljunk csak a norbi update-esekre, a paleósokra, a vegánokra, vagy a makrobiotikus étrend hívőire, és ez csak a jéghegy csúcsa.
Aztán ott vannak az ételintoleranciák, amik bár jó néhány esetben valós problémát takarnak, nagyon divatos is lett mostanában glutén- és laktózérzékenynek lenni – folytatja Forgács Attila táplálkozáspszichológus.
Az emberek ételmegszorításokkal akarják kezelni a problémáikat. Ennek van pszichológiai, társadalmi oka is. Természetesen nem az a gond, amikor valaki odafigyel az étkezésére, az önmagában egészséges. Ellenben, amikor nem tud elmenni társaságba, mert retteg, hogy megetetnek vele valami „mérget”, vagy nem tud teljesíteni, dolgozni, iskolába menni, mert a diétájával kell foglalkoznia, az már problémás. Ezt egészségesétel-függőségnek hívjuk.
Táplálkozással kapcsolatos zavar tehát akad bőven, és bár Magyarországon klinikai pszichológia és pszichiátria témakörben jelenleg 18 megvédett doktori disszertáció szól az evészavarokról, ami több, mint az öngyilkosságról vagy a depresszióról szóló dolgozatok összessége,
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az evészavarok beszippantják a mentális problémákat, evés formájában jelennek meg a kényszerbetegségek, a paranoia (üldöztetéses téveszme), vagy a fóbiák, és ehhez képest hiányzik az a képzés, ami tömegesen felkészítené a pszichológusokat a helyzet orvoslására. Magyarán képződött egy piaci rés, amit be lehet tölteni outsiderként is – fejti ki véleményét a helyzetről Forgács Attila.
Végeredményben tehát nem csoda, ha százával akadnak olyanok, akik instant megoldásokat, tanácsokat, vagy újabb diétákat kínálnak a társadalom egyik legnagyobb problémájára, az evésre.
