Korábbi kutatások alapján, úgy gondoltuk, hogy az alacsonyabb kognitív képességekkel rendelkező emberek hajlamosabbak az előítéletekre. Egy új vizsgálat azonban rámutatott, hogy az intelligenciaspektrum legmagasabb és legalacsonyabb részén lévők ugyanannyira elfogultak – a különbség mindössze az, hogy kivel szemben.
Mark Brandt és Jarret Crawford szociálpszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy – függetlenül az előítéletek megalapozottságától – mennyire előítéletesek a magasabb és alacsonyabb értelmi képességekkel rendelkezők. Vizsgálatukba 5914 alanyt vontak be, akiknek intelligenciáját szinonima-teszttel mérték. Ez ugyan kizárólag a nyelvi képességeket méri, azonban direkt összefüggésben áll az ember intelligencia kvóciensével.
Az eredményeik annyiban egyeztek a korábbi kutatások tapasztalataival, hogy az alacsonyabb IQ-jú emberek hajlamosabbak voltak előítéletekkel szemlélni a nem konvencionális vagy liberális csoportokat, ahogy a „kevés választási lehetőségű” emberekkel szemben is igen elfogultak voltak. Utóbbiak közé tartoznak például a faji, nemi vagy szexuális orientációs alapon megkülönböztetett csoportok, azaz akik nem választották, hogy az adott csoporthoz akarnak-e tartozni, hanem beleszülettek.
A vizsgálat azonban azt is kimutatta, hogy a magas intelligenciájuk ugyanannyira előítéletesek, csak éppen a másik irányba: a hagyományos vagy konzervatív csoportokkal szemben voltak részrehajlóak, akiket „sok választási lehetőségűnek” tekinthetünk, mert maguk választhatták meg a hozzáállásukat, például hogy kit gyűlölnek és kit tisztelnek.
„Az emberek nem szeretik, ha valaki különbözik tőlük” – mondta Brandt és Crawford egy interjúban. „Annak elítélésével, aki más elveket vall, az egyén a saját világnézet érvényességét tarthatja fenn saját maga számára.” Más szavakkal tehát ahhoz, hogy biztonsággal tudjunk a saját nézőpontunkra támaszkodni, meg kell győznünk magunkat, hogy a másik téved.
Brandt és Crawford egy korábbi tanulmányt is idézett, amely szerint a szerényebb kognitív képességekkel megáldottak hajlamosabbak a skatulyázásra, azaz a különböző csoportokat egymástól nagyon eltérőként fogják fel, világos határokkal.
„A világos határvonalak segítenek az embereknek, hogy az ellenséges csoportot nagyon messzinek és tőlük gyökeresen különbözőnek lássák. Azaz hogy kevésbé fenyegetőként gondolhassanak rájuk.” – mondták. A kutatók említettek egy másik tanulmányt is, amely épp ezt a jelenséget vizsgálja Donald Trump falépítési projektjével kapcsolatban. A tervet támogató konzervatívok olyan emberekkel, jelen esetben a mexikóiakkal szemben táplálnak előítéleteket, akik nem maguknak választották, hogy mexikóinak akarnak-e születni. Másrészt azonban az IQ-teszten jobban teljesítők pont az olyan konzervatívokkal szemben előítéletesek, akik teljes mellszélességgel támogatják Trump tervét.
(Vice)
