Az Oszmán Birodalom a XV. század derekán iszonyú gyors terjeszkedésbe kezdett: 1453-ban két hónapos ostrommal meghódítota a Bizánci Birodalom központját, Konstantinápolt, ami Isztambulként a Birodalom – és a mai Törökország – fővárosa lett. Nem elégedtek meg azonban ennyivel, így folytatták az európai előrenyomulást: a mai Görögország jó részét ugyan már korábban meghódították, de hiányzott még Athén.
1456-ban a török sereg megérkezett a város alá, mely 1458-ban végül el is esett. A hatalom átvétele után a törökök az Akropolisz épületeinek is találtak új feladatot:
Az athéniak az évszázadok során már megbarátkozhattak a tudattal, hogy egyes épületeik a megszállás során funkcióváltáson mennek át.
![Az athéni Akropolisz csúcsán álló Parthenon majd négyszáz éven át mecsetként működött 1 -Porch_of_the_Maidens-_(Caryatids)_(3473087694)](http://24.hu/app/uploads/2016/05/porch_of_the_maidens-_caryatids_3473087694.jpg)
A Parthenón például az 1209-ben, a frank megszállás negyedik évében székesegyházzá változott, sőt, egy érsekség központjává vált. A katolikusok természetesen freskókkal díszítették az akkor még kifogástalan állapotú épületet, melyeket a törökök aztán módszeresen eltüntettek.
Az épületek némelyike tudatos pusztítás során tűnt el: Niké templomát például a Parthenón megerősítése miatt bontották szét.
A törökök a következő két évszázadban folytatták a terjeszkedést, de 1683-ban, Bécsnél egyszerűen fennakadtak a pápa és a nagy európai államok egyesített seregeivel folytatott harcban, és lassan visszavonulásra kényszerültek.
![Az athéni Akropolisz csúcsán álló Parthenon majd négyszáz éven át mecsetként működött 2 acropolis-ottoman-17th-c](http://24.hu/app/uploads/2016/05/acropolis-ottoman-17th-c.jpg)
1687-ben a velencei seregek megérkeztek Athén alá, majd onnan is megkezdték a megszállók kiűzését. A török csapatok az Akropoliszra szorultak, lőporraktárukat pedig a Parthenónba költöztették. Egy velencei gránát a harc közepén az épületre hullott, és berobbantotta a nagy mennyiségű lőport.
A templom oldalsó oszlopainak jó része ledőlt, a maradványok pedig két napon át lángoltak.
Athén a törökök nagyvárosiasítási próbálkozásai ellenére aztán lassan elnéptelenedett, és voltaképp faluként vészelte át a következő százötven évet, az egykori nagymecset helyére, a romok közepébe pedig egy – ezúttal már Mekka felé fordított – újabb imaházat építettek:
A ma látható állapot oka jórészt ez a robbanás, de Thomas Bruce, Elgin hetedik earl-je (1766-1841) is felelős érte, hiszen a XIX. század első éveiben
azok jó részét a összepakolta és eladta a British Museumnak, köszönhetően az 1832-ig, a modern görög állam megszületéséig ott tartózkodó oszmánok engedélyének.
![Az athéni Akropolisz csúcsán álló Parthenon majd négyszáz éven át mecsetként működött 7 Archibald Archer: Az ideiglenes Elgin-szoba, 1819](http://24.hu/app/uploads/2016/05/temporary_elgin_room_at_the_museum_in_1819.jpg)
Az eltüntetett szobrok ma a British Museumban, a párizsi Louvre-ban és az athéni Akropolisz Múzeumban láthatóak.