A Bagh Nakh, vagy bagh naka néven ismert indiai fegyver ugyan csak az esetek kis részében okozott halálos sebet, de egészen biztosan maradandó, csúnya hegek tucatjaival ajándékozta meg a kiszemelt áldozatot.
Az India történelmét a hatodik századtól a századfordulóig harcosként részben uraló rádzsputok méregbe mártva ugyan öltek is vele, de jórészt csak önvédelmi fegyverként használták.
Így tettek például a nihangok is (sőt, a nőik is ezzel védték meg magukat a rossz környékeken és sötét utcákon), akik turbánjuk alá rejtették, egy harc során pedig bal kezükre húzva használták, miközben a másikkal kardot forgattak.
Mindemellett a bagh naka a birkózás egyik fajtájának, a karommal verekedésnek (naki ka kusti) fegyvereként is szolgált. Ennek keretein belül a szimplán indiai kendertől, vagy a nagy levelek tejjel és ízesítőkkel való keverése során kapott italtól, a bhangtól teljesen beállt harcosok egymás arcát és testét karmolták szét addig, míg valaki nem adta fel a harcot, vagy vérzett el a küzdőtéren.
A leginkább modern gladiátorviadalra hasonlító harc győztesére természetesen nagy összegben fogadni lehetett, élvezete pedig sokszor a vezetők legkedveltebb szórakozásai közé tartozott.
