A betegség felfedezése egy, a múlt század elején élt német neurológus, Alois Alzheimer nevéhez fűződik. 1901-ben egy női betegénél ő diagnosztizálta a rövid távú memória gyors romlásával, és az agyi kapacitás drámai leépülésével együtt járó betegséget. Az illető hölgy kóros feledékenysége miatt gyakorlatilag a legkönnyebb háztartásbeli munkára is képtelen volt, és a rohamos memóriavesztés miatt már a saját és a férje nevére sem emlékezett.
A tudós ideggyógyász öt évvel később, 1906-ban jegyezte le az addig ismeretlen betegségnek a tüneteit és jellemző kórlefolyását. A kórt később róla nevezték el.
A beteget fokozatosan felemésztő kórra sajnos azóta sem találták meg a biztos gyógymódot, csupán a vele járó tüneteket lehet kezelni. A kutatások viszont természetesen folyamatosak a témában, hiszen az Alzheimer-kór egyre nagyobb problémát jelent, jelenleg csak Amerikában 5,3 millióra becsülik a betegek számát, világszinten azonban ez a szám közelít 44 millióhoz. Ráadásul az orvosok a betegek arányainak folyamatos növekedését jósolják.
Az előbb említett aggasztó tendencia ugyanis arra ösztönözte dr. Robert Krikoriant és az általa vezetett kutatócsoportot, hogy megoldást találjanak a kór megelőzésére és a betegség kezelésére.
Az áfonya mint superfood
Az apró szemű lila gyümölcsöt régóta szuperételnek tartják, összefüggésbe hozzák például a rák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével. Úgy tűnik azonban, hogy az áfonyának, a benne található antocianin nevű antioxidáns miatt, az agyi egészségre gyakorolt hatásai is kiemelkedőek, állítja Krikorian. Az antocianinok olyan típusú flavonoidok vagy növényi oxidánsok, amik védelmi szerepet játszanak a növényekben, illetve jótékony hatással vannak az őket elfogyasztók egészségére is.
Az antioxidánsok testen belüli pontos működési mechanizmusa továbbra is tudományos rejtély. Az viszont kétségtelen, hogy azok, akik fogyasztanak antioxidánsban gazdag ételeket, jobb egészségi állapotban vannak azoknál, akik nem figyelnek oda erre.
A tanulmány
A kutatás két külön vizsgálatból állt. Az első csoport 47, 68 éves és idősebb főből állt, akik mindannyian enyhe kognitív zavarban szenvedtek. Az alanyok tizenhat héten át kaptak áfonya kivonatot illetve placebót.
A kutatócsoport MRI-vel is megvizsgálta az alanyokat, és az így kapott eredmények összhangban voltak az első eredményekkel. Vagyis okot adnak az optimizmusra.
A második vizsgálatban 95, 62-80 év közötti alanyt vettek fel, akiknél ugyan kognitív károsodást egyáltalán nem diagnosztizált, de szubjektíven úgy ítélték meg, hogy csökkent az emlékezőképességük. A páciensek ebben a csoportban áfonya port, halolajat illetőleg placebót kaptak. Az eredmények nem voltak olyan feltűnőek, mint az első csoportban, és az MRI vizsgálatok sem mutattak jelentős javulást.
Krikorian az eredményeket összegezve arra jutott, hogy a fekete áfonya pozitív hatással lehet súlyos kognitív problémákkal küzdő betegek állapotára, de azoknál nem tesz hozzá túl sokat a javuláshoz, akik enyhébb memória és kognitív problémákban szenvednek.
(via Blogs.naturalnews)
