A Rákóczi út, valamint belvárosi folytatása, a Kossuth Lajos utca a török idők óta fontos szerepet tölt be. 1868-ban itt készült el a város egyik első lóvasúti vonala, sőt, 1897-től 1973-ig villamos is haladt rajta.
A ma sokszor városi autópályaként emlegetett útvonal azonban nemcsak funkciójában, hanem épületeiben is jelentős, hiszen többek közt a város első mozijai, az egykor fontos Corvin Áruház, a mostanra már lebontott Sajtóház (helyén az Europeum bevásárlóközpont áll) és a művelődéstörténetben fontos szerepet betöltött Athenaeum nyomda és az Est Lapkiadó központja is itt működött.
A többek közt az Erzsébet-híd építését is elrendelő 1893. évi XIV. törvény kimondta a mai Kossuth Lajos – akkori Hatvani – utca 24,65 méteresre való kiszélesítésének szükségességét, így az ott álló épületek egy része ennek áldozatául esett.
Ma két emiatt épített, a környező épületekhez képest túldíszített bérházzal, a Kemény-Morlin-, illetve az annál alig két évvel idősebb szomszédjával, a Késmárky-Illés-házzal foglalkozunk.
A századforduló magyar építészetében több nagy tervezőpáros is felbukkant, de a főváros képére az egyik legnagyobb hatással mindenképp a Korb-Giergl páros volt.
Korb Flóris Berlinben szerezte meg építészdiplomáját, majd hazatérve Hauszmann Alajos irodájában szerzett gyakorlatot. Az ott töltött tizennégy év alatt több nagyszabású projektben, így a New York-palota és az Igazságügyi Palota (a mai Néprajzi Múzeum) tervezésében, valamint a Budavári Palota bővítésében is részt vett.
Ezekben az években ismerkedett meg Hauszmann tanársegédjével, a szintén Berlinben tanult Giergl Kálmánnal, akivel 1893-ban társult, együtt olyan épületeket létrehozva, mint a Ferenciek terén álló, tévesen Klotildnak és Matildnak hívott Klotild-paloták (1899-1902), a szintén a térre néző Királyi Bérpalota (1900-1901), a régi Zeneakadémia (1904-1907), az Állami Főgimnázium (ma a Szent István Gimnázium épülete, 1906-1909),vagy épp a Vörösmarty téri Luxus Áruház (1911).
Ezúttal azonban egy kevésbé ismert, korai művüket, az első szecessziós épületükként ismert Kemény-Morlin-bérházat (Kossuth Lajos utca 10.) vesszük szemügyre, ami a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezetője, Dr. Morlin Imre és Kemény Gusztáv bankár megbízása alapján 1897-1903 között készült el.
A kétszintes üvegportál mögött régen utcára néző üzletek kaptak helyet, ma az Ajka Kristály márkaboltja foglalja el a helyüket.
A bal oldali falszakasz hátratolásával szándékosan létrehozott asszimetriát erősíti az azt lezáró torony, rajta a szabad szemmel nehezen kivehető, gyümölcsöket mintázó kerámiadíszekkel.
Kovácsoltvas korlátjának virágos motívumai a városban ugyan korántsem egyedülállóak, ezen a környéken azonban üdítően hatnak – feltéve, ha észrevesszük őket a közlekedési lámpák és kábelek között.
Utcai homlokzatának kődíszei és színes, a szerkezeti elemek vonalát követő kerámiái a Zsolnay-gyárból származnak.
Az épület tetején lévő oroszlános vízköpők egyike
A telken állt kétemeletes, copf stílusú lakóházat 1870-ben Késmárky Károly és Illés Ferenc, a későbbi híres játékáruház, az Árkád Bazár alapítói vásárolták meg. A már említett utcaszélesítési törvény miatt azonban ezt lebontatták, hogy aztán 1897-re elkészülhessen a neogót és szecessziós elemeket egyaránt felvonultató, négyemeletes áruház, melynek terveit Bartunek Ferenc (1869-?) készítette.
Az épület elődjében 1879 óta működő Kossak József fényképészete átköltözött az új házba, de a Kozmata Ferenc és Ranzenburger Ágoston vezette császári és királyi udvari Fényképészeti Intézet és egy ideig a Szerb Királyság Kereskedelmi Ügynöksége is itt kapott helyet.
Az apró részletek is érdekesek: a második emeleti ablakok felett például szörnyek bújnak meg
Az erkélyt tartó oszlopok pedig egy alak vállán nyugszanak
Földszintjének 1925-ben Menyhért Miklós tervei szerint való átszabása után a Ford autókat forgalmazó Hahn Artúr és Társai bemutatóterme nyílt meg az épület aljában
Minden budapesti ember ismeri ezt a valóban ragyogóan szép helyiséget, melynek másfél emeletes márvány portálja valóban egyik legszebb dísze a Kossuth Lajos uccának. Hahnék még szebbé akarják varázsolni ezt a helyiségen, és igen célszerűen rendezik be. A Ford-féle személy- és teherautókat, szántógépeket és az ipari célokra szolgáló tehervontatású Fordson traktorokat a földszinten lévő mintateremben fogják beraktározni, és ugyanitten lesz az alkatrészüzlet is, míg az irodahelyiségekül a félemeleti helyiségek fognak szolgálni.
Majd a Holub Korona Söröző, ami egészen 1952-ben történt államosításáig itt működött
Ekkor készülhettek el a bejáratok feletti domborművek is
Az épületben gyilkolták meg a Hortobágy festőjeként ismert Kolozsváry Endrét (1901-1952) is. A szerelemféltésből elkövetett gyilkosság tettese az alsó szomszéd, a műszaki tisztviselőként dolgozó Ötvös Zoltán volt.
Az épületek homlokzatának állapota ma egyébként még kielégítő, de a következő évek légszennyezése sajnos ezeken a házakon is nyomát hagyja majd. Reméljük ugyanakkor, hogy még hosszú évtizedeken át csodálhatjuk őket, és a jövőben az előttük hömpölygő autótömeg is apadni fog.
