Az utóbbi évtizedekben a császármetszés lett a leggyakrabban végzett műtéti beavatkozás a fejlett országokban és egyre nő a gyakorisága – írja az Index. A tendencia hazánkban is megfigyelhető: 1990-ben még 10 százalék körüli volt az összes szülés közt a császármetszések aránya, tavaly viszont már 39 százalék. Nemzetközi kutatások szerint az összes szülés 15-19 százalékában indokolt a császármetszés.
Nagyobb kockázat
A magyar kórházak és az európai országok között is komoly eltérés van a császármetszések arányában. A Honvédkórházban a babák 55 százalékát műtéttel hozzák világra, míg Kazincbarcikán csak 11 százalék ez az arány. Cipruson a gyerekek 52 százaléka, Nagy-Britanniában negyedük, Svédországban 17 százalékuk születik császármetszéssel.
Ekkora eltérésnek minden bizonnyal nincs egészségügyi indoka. A császármetszés alapvetően biztonságos műtét, de a jövőbeli terhességeknél növeli az anyák és újszülöttek egészségügyi kockázatát. Valójában sürgősségi eljárásról van szó, amit akkor kell végrehajtani, ha nem lehetséges a természetes szülés.
Több hálapénz
Az Index által megkérdezett szakemberek több okot is említettek a nagy eltérésekre. Ha nagyon sok szülés van egy kórházban, kevés az idő a szülőszoba használatára, a hosszadalmas vajúdás helyett gyorsabb megoldás a császármetszés. Egyéb okok mellett említették azt is, hogy a császármetszés után többet fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, felmerülhet, hogy a költségkülönbség is a műtétekre ösztönöz. Az indokok közt van az is, hogy a császármetszésért több hálapénzt fizetnek a családok.
Az esztergomi kórház főigazgató főorvosa azt mondta: az is számít, hogy sokkal kevesebb kártérítési ügy van az elvégzett császármetszésekből, mint a nem elvégzettekből – ezt nevezte az egyik legsúlyosabb problémának.
Az OECD-országokról közölt 2013-as statisztikában harmadik helyen állunk – nálunk csak Olaszországban és Törökországban jött világra több baba császármetszéssel.
