“Amikor hozzánk került, Ellie, az elefántborjú rettenetesen gyenge volt és nagyon beteg. Nem voltunk benne biztosak, hogy túléli a vele történteket”
– kezdte Karen Trembler, a dél-afrikai Thula Thula orrszarvú-árvaház vezetője az Earth Touch News című műsorban, majd hozzátette, a borjút csordája valószínűleg a köldökénél kialakult, életveszélyes fertőzés miatt hagyta hátra.
“Az ilyen gyulladások az esetek 99 százalékában végzetesnek bizonyulnak, leginkább azért, mert a köldökön keresztül a fertőzés egyenesen a véráramba kerül. Szerencsére nem Ellienél. Bár szörnyű állapotban került hozzánk, Ellie rácáfolt a statisztikákra és szépen gyógyult. Igazi kis harcos.”
Karen elárulta azt is, a fertőzés mellett volt egy másik gond, ami aggodalomra adott okott Ellievel kapcsolatban.
“Hiába javult az állapota, szinte semmi sem érdekelte. Nem evett, nem játszott. Szinte ki sem jött a helyéről. Egészen addig, míg be nem mutattuk neki Dumát, az árvaházban élő, egykori mentő- és segítőkutyát.”
Ellie és Duma az árvaház “homokozójában” találkozott először, és a gondozók legnagyobb döbbenetére, szinte azonnal elfogadták egymást. Sőt, mi több, a következő hetekben elválaszthatatlan barátokká váltak.
“Itt ez a két faj, akik a természetben valószínűleg sosem találkoznának, vagy barátkoznának egymással. És mégis. Itt, az afrikai kontinensen még ez is lehetséges. Olyannyira, hogy most már leginkább az okoz gondot, hogy Dumát néha elválasszuk Ellietől.”
Noha, úgy tűnik, az orrmányos apróság sorsa ezzel egyszer és mindenkorra rendeződött, Karen szerint Ellie sorsa még mindig bizonytalan. A szakértő az mondja, az elefántok rendkívül szociális lények, akiknek nagy szükségük van a csordájuk biztonságot adó közelségére. Elliet hiába próbálták többször is visszajuttatni saját csordájához, a próbálkozások nem jártak sikerrel.
“Találnunk kell neki egy másik csordát, ahol szívesen látják őt, vagy létre kell neki hoznunk egy új családot, egy hozzá hasonlóan árva borjakból álló csoportból.”
