A tavalyi harcok után átmeneti megoldásnak szánták a konténerlakásokat a Gázai-övezetben fedél nélkül maradt családok számára, de sokan már a második telet kényszerülnek kihúzni itt. Khuza’a szélén a tehetősebb arab országok támogatásaiból épült menekülttábor, de ez a város legalacsonyabban fekvő pontja – az esővíz is itt gyűlik össze.
A háromgyerekes, 47 éves apa, Yousef al-Najjar az al-Dzsazíra riportereinek mutatta meg, hogyan élnek. A konténer nincs szigetelve, és egyre süllyed, a vékony laminált padló megrepedezett. Kaptak fűtőberendezéseket, de nem érnek semmit. Az előző télen kétségbeesésükben már azzal próbálkoztak, hogy tüzet rakjanak bent, bár tudták, hogy ez veszélyes, és meg is tiltották nekik. Yousef testvére, Mustafa arra panaszkodott, hogy legalább egy éve nem aludt rendesen, van, hogy rémálmai vannak a bombázások miatt, vagy az egerek motoszkálására ébred.
Mohammed Mohanna, egy palesztin segélyszervezet önkéntes orvosa elmondta: a táborban élők egészségi állapota meglehetősen rossz, de télen még tovább romlik a helyzet. Vezetékes víz híján a tisztálkodás is nehezebb, fertőző bőrbetegségek, influenza is terjednek. Az utóbbi halálos is lehet a tábor körülményei között.
Az orvos azt is elmondta, hogy az egyik táborlakónak nagy szerencséje volt, segélyszervezetek támogatásával és kölcsönből otthonhoz juthatott. A héten meglátogatta: a lakásban nincsenek bútorok, még tapéta sem, gyakorlatilag néhány matrac van a puszta betonon, de ez már palota a táborhoz képest – meleg van benne, és tisztálkodni is lehet.
Az ENSZ szervezetei igyekeznek minél több rászorulónak segíteni az otthonhoz jutásban, de sok tényező hátráltatja ezt – nincs építőanyag, és finanszírozási gondokkal is küzdenek. Októberig néhány ezer ember otthonát építették újjá.
