A rengeteg országban tabunak számító patkányt Kínában és Ázsia túlnyomó részén máig előszeretettel fogyasztják, sőt, India egyes részein, vagy épp Polinéziában évezredeken át minden nap az asztalra került.
Ezen a Kínában készült felvételen a főfogásként való felszolgálás felé vezető út első lépését látjuk: az állatokat egyesével kiveszik a ketrecükből, majd forró vízbe mártják őket, ezáltal másodperceken belül elpusztulnak. Ezt követi a lecsupaszítás, ami a vártnál jóval egyszerűbb módon történik.
Az ember és a patkányok
Az iszlám és a zsidó tradíciók tiltják a fogyasztását, Európában pedig koszos, betegséget hordozó, undorító rágcsálóként gondolnak rájuk. Az embereknek abban nyilván igazuk van, hogy a patkányok az elmúlt évszázadokban több kellemetlen betegséget is ránk ragasztottak, így a bubópestist és a hantavírust, ez azonban nem egészen az ő hibájuk, hiszen zoonózisokat (állatról emberre terjedni képes fertőző betegségeket) például a kutyák és a szarvasmarhák is képesek hordozni.
Az utóbbi néhány évizedben egyre szélesebb méreteket ölt a patkányok házikedvencként való tartása is, kísérletekhez pedig már a XVIII. század óta használják őket.
A harmincas években kezdődött kutatások fényt derítettek meglepő intelligenciájukra is, így az apró állatok a közeljövőben talán levetkőzhetik magukról a legutáltabb állat szerepét.
(És ez itt most az a hely, ahol a szerző töredelmesen bevallja, hogy többször evett már patkányt, mint tintahalat.)
