„Ültünk a sürgősségin, a hároméves lányom az ölemben, és vártunk a sorunkra. Éreztem, ahogy szép lassan úrrá lesz rajtam a pánik. Tudtam, hogy amit tenni készülök, nem helyes, de azt is tudtam, hogy a lányom érdekében meg kell tennem”
-kezdi a 40 éves brit építészmérnök, aki mint mondja, végső elkeseredésében döntött úgy, hogy átejti az orvosokat. Amanda Davies a brit Daily Mail című bulvárlapnak elmondta, a sürgősségis látogatás előtt, egy teljes évig járt lányával orvostól-orvosig anélkül, hogy bárki komolyan vette volna, vagy csak meghallgatta volna problémáját.
Amanda azt mondja, férjével, a 44 éves Aleddel először arra figyeltek fel, hogy kislányuk – aki akkor már magabiztosan járt – nem tud felmenni a lépcsőn.
„A kis karjaival tolta fel magát, mintha a lábai nem működnének rendesen”
-mondja Amanda, majd hozzáteszi, néhány hónap múlva lányának már a járással is gondjai voltak. Az anya ekkor vitte először orvoshoz a gyermeket, ahonnan azzal küldték haza őket, hogy nincs semmi komoly baj.
„A következő fél évben három orvosnál jártunk, de sehol sem kaptunk pontos diagnózist. Mindenhol azzal próbáltak bíztatni minket, hogy ízületi problémáról van szó, olyasmiről, amit az egyszerű fizioterápia is megold majd. Szerettem volna, hinni, hogy ennyi az egész, csakhogy a lányomnak akkor már szinte állandóan fájt a feje.”
Amanda elárulja, az interneten rákeresett a tünetekre és mikor rájött, azokat – bármilyen ritka ilyen fiatal korban – agydaganat okozhatja, egy percig sem várt tovább.
„Azt akartam, hogy alaposan megvizsgálják, ezért kitaláltam, hogy beviszem őt a hozzánk legközelebbi kórház sürgősségi osztályára, és azt hazudom, beütötte a fejét és még hányt is.”
A kórházban szerencsére már komolyan vették a tüneteket és fél órával Lily felvétele után már megröntgenezték a koponyáját.
„Mikor kiderült, hogy rosszindulatú agydaganata van, összeomlottam. Hibásnak éreztem magam, hogy a diagnózisra ilyen sokáig vártunk, úgy éreztem, cserbenhagytam a lányomat.”
Azóta egy év telt el: Lilyt megoperálták és eltávolították a koponyájából a citrom nagyságú daganatot, ami a mozgás- és beszédközpontját is érintette. Édesanyja szerint az állapota folyamatosan javult, a félelemtől azonban, hogy a betegség bármikor újra kialakulhat, a mai napig nem tudtak megszabadulni.
