Pedig ez történt. Legalábbis ez derült ki Bekah Georgy nyílt leveléből, amit annak a Starbucks alkalmazottnak címzett, aki a közelmúltban „Mosolyogj!” üzenetet írt a kávéjára.
„Nem ismertél engem, se a történetemet. És, ami ennél még fontosabb, nem sejthetted, hogy az az aprócska szó mennyire sokat jelent majd nekem.”
-kezdte levelét a fiatal lány, aki – mint kiderült – évek óta súlyos evési rendellenességben szenved.
„Ha valaki rám néz, nem sejtheti, mi mindenen mentem keresztül az elmúlt években. Egy boldog, cserfes és nyitott lányt lát, aki tele van élettel. De ők egyáltalán nem látnak engem, csak a felszínt. Nem látják, hogy a műmosoly mögött egy olyan lány lapul, aki teljesen össze van törve.”
Bekah elárulja a fél életét önsanyargatással töltötte: éheztette magát, mert gyűlölte azt, ahogy kinéz. Hozzáteszi, a levél megírásának pillanatáig ötször próbált meg véget vetni az életének.
„Fogalmad sem lehetett arról, hogy az elmúlt hetek és különösen az a nap, mikor összetalálkoztunk, mennyire megviselt. Csak tetted a dolgodat anélkül, hogy tudatában lettél volna annak, az az egyszerű, kedves gesztus valakinek az életét változtatja meg.”
Bekah a levélben elárulta, aznap rettenetes napja volt, aminek jó részét az orvosnál, terápiával töltötte.
„Reménytelennek éreztem az életemet és az öngyilkossági gondolataim is újra felerősödtek. Azért mentem aznap a kávézóban, mert amikor az anorexiám rosszabbra fordul, a kávé az egyetlen dolog, ami segít. De aznap még kávét inni is féltem. Aztán megláttam a kis üzenetet a műanyag poháron és nem tehettem róla, de onnantól kezdve egész nap csak mosolyogtam.”
A fiatal lány hozzáteszi, elmondhatatlanul hálás a fiatalembernek, aki aznap megfordította a napját és ezzel talán az egész életét is.