A nem ellenőrzött vérkészítmények miatt akár 20-30 évig is lappangó hepatitis C (HCV) vírussal fertőződhetett meg az, aki 1992 júliusa előtt kapott vérátömlesztést, ő jelenleg is fordulhat kártalanításért az államhoz – írja a Magyar Nemzet. A HCV vírus gyakran tünetmentes, de a krónikus fertőzés májkárosodást, májzsugort okoz. A vírust 1991-ben azonosították, Magyarországon 1992 júliusától kötelező a vérkészítményeket erre szűrni, előzőleg többek szervezetébe bekerülhetett transzfúziónál.
Ezt a nemzeti fejlesztési miniszter válaszolta Ikotily István LMP-s képviselő írásbeli kérdésére. Mivel más is okozhat fertőzést (kábítószer-használat, tetoválás, szex), aki kártalanítást kér, bizonyítania kell, a transzfúziónál kapta a vírust. A pert a veleszületett vérzékenységben szenvedők elkerülhetik. Egy 2000-es kormányrendelet szerint velük a kártalanításról megegyezhet az állam, náluk méltányosságból nem vita az ok-okozati összefüggés. A nem hemofíliás betegnek azonban orvos szakértői vélemény kell, esetükben kizárt a peren kívüli megegyezés.
A Magyar Nemzet úgy tudja, eddig 620 embert kártalanítottak azért, mert vérátömlesztésnél fertőződött meg. Ez egyösszegű kifizetést és – egészségi állapottól függő – havi járadékot is jelent. Jelenleg 473 hemofíliás beteg kap járadékot. Bírósági ítélet alapján 691 esetben fizettek kártalanítást és pillanatnyilag 311 ember kap járadékot. Petrássy Miklós ügyvéd, egészségügyi és biztosítási szakjogász, belgyógyász szakorvos a lapnak azt mondta, nem logikus, hogy csak a hemofíliásokra vonatkozik a kormányrendelet, a művesekezeltekre nem.
A kártalanítás összege függ attól, milyen a beteg állapota, mennyire súlyos a fertőzés. Készülni kell arra is, hogy a bírósági tárgyalás 2-5 évig is elhúzódhat. Az ügyvéd szerint azt is kár éri, akinél sikerül „kiirtani” a vírust. Nála a nem vagyoni kártérítés alapjai a kezelés okozta mellékhatások, illetve egyéb, ebből fakadó hátrányok lehetnek. Ha a kezelés sikertelen, a beteg életkilátásai beszűkülnek, gyakoriak a pszichés problémák is, amit a bíróság szintén figyelembe vesz.
Az ügyvéd nem zárta ki, hogy a közeljövőben még lesznek kártérítési igények, hiszen a beteg évtizedekig tünetmentes lehet, elképzelhető, hogy valakinél még nem is diagnosztizálták a fertőzést. Az ügyvéd ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a bíróságon a keresetek elutasításának egyik gyakori oka az elévülés. A kór diagnosztizálása után egy éve van a betegnek, hogy beadja igénylését, ha azt feltételezi, hogy 1992 előtt fertőződött meg valamilyen vérkészítménytől. Aki kicsúszik a határidőből, nem számíthat kártalanításra –
írja a Magyar Nemzet.
Magyarországon nagyon sokan nem tudnak arról, hogy fertőzöttek: amikor megkapják, a betegség nem okoz tünetet, tíz év múlva átmegy krónikus májgyulladásba, amelynek minimálisak a tünetei (gyengeség, fáradékonyság), harminc év múlva viszont májzsugort és májrákot okozhat – mondta a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének elnöke a hepatitis világnapján.
Nagyon fontos időben felismerni a betegséget – tette hozzá Werling Klára– az úgynevezett rizikócsoportoknál, tehát azoknál az embereknél, akik 1992 előtt vért, vérkészítményt kaptak, a droghasználók, az egészségügyi dolgozók, a tetoválók, testékszert viselők, azok, akiknek volt hepatitises hozzátartozójuk, valamint akiknek magas a májenzimértékük, érdemes megnézni a vírusfertőzöttséget.
A hepatitis-világnapot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére tartják minden évben július 28-án, annak emlékére, hogy 1925-ben ezen a napon született Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, a hepatitis B vírus felfedezője. A cél, hogy felhívják a figyelmet a krónikus májgyulladásra, kialakulásának okaira és a betegség korai felismerésének jelentőségére.
A betegség évente körülbelül 1,4 millió ember halálát okozza. A világon mintegy félmilliárd ember szenved krónikus hepatitis B vagy C fertőzésben. Mintegy 70 ezerre tehető Magyarországon a hepatitis C-fertőzöttek száma, közülük 40 ezren lehetnek azok, akik már kezelést igényelnének, de csak 20 ezret kezelnek.
